Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

burg-stratégia alapja az örökös tartományok védelme volt. Ha elkerülhető volt ennek a célnak teljesítéséhez a csata, elkerülték, nem kockáztattak.

Június 17-én azzal nyugtathatta meg a selmecieket Lascano, hogy Budára és Pestre még nem értek föl a szultáni csapatok. Egyúttal felszólította őket, hogy az események miatt ezentúl tartsanak 1-2 futárt Esztergomban.

Június 25-én a Budára érkező török gyalogság és lovasság, valamint a hajóhad felől ad híreket Lascano. Június 27-én pedig Esztergom veszedelméről tudósít. Az ostromzár kiépítése és a támadás csak azért késik - írja -, mert a Budán és Pesten összegyűlt sereg erre még nem elégséges. A selmeciektől 20 bányászt kért, hogy a vár oltalmához szükséges aknászmunkában legyenek megfelelő szakemberei. (Ezt bizony elég későn tette; nincsenek adataink, hogy a selmeciek megérkeztek-e, de nagy a valószínűsége, hogy nem).

Esztergom ostromára július 24—augusztus 9. között került sor. Ez a 17 napos időszak két nagy részre osztható.88

Első szakasz (július 24—július 30.): a körülzárás. Istvánffy az ostrom eseménysorának kezdetét a következőképpen írta le, kiemelve az őrség elbizakodottságának loha- dását: „...amint az ellenség megérkezett, s mindenütt előretolva táborait, a mezőt, az alacsony dombokat és a szőlőskerteket számtalan sátrával ellepte, s a jól felszerelt hajóhad a folyó folyásával szemben evezve azon a helyen, ahol a Kárpátokban eredő Garam a vár alatt a Dunába ömlik, horgonyt vetve a szemükbe tűnt, már körülbelül senki sem volt, aki úgy gondolkozott volna, mint előbb, s elbizakodottságával felhagyva ne kételkedett volna nagyon is abban, hogy a dolgok kimenetele kétes, különösképpen akkor, amikor övéinek kis számát a szilaj bátorsággal és fegyverrel harcolni szokott ellenségnek nagy sokaságával összehasonlítva, ezt szemével és leikével mérlegelte. Szolimán Ahmed beglerbégnek, az európai lovasság parancsnokának vezetésével seregének felerészét, melynek az volt a feladata, hogy a hadsereg előtt haladjon, előreküldte. Ő maga másnap követte őket egész hadseregével és az ágyúkkal.

Amikor még nem volt szorosan körülzárva a vár, Horváth Bertalan, Pál esztergomi érsek csapatainak parancsnoka, aki éppen olyan jól értette a hadakozáshoz, mint ahogyan ismerte a vidéket, az érsektől az ostromlottak ellátására ajándékba küldött kétszáz marhát sikeresen behajtotta a városba. Ugyancsak felajánlott az érsek az esztergomi várban levő 200 hordó bort. Nemsokára ezután Bertalan az őt nagy

88 MAROSI: Török várostromok. 439-441. old. Az itt szereplő adatokra a továbbiakban külön nem hivatkozunk.