Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
Megkezdődtek az önigazolások is: a sort Várallyai Szaniszló pécsi püspök nyitotta meg. Nádasdy Tamáshoz intézett július 28-i levelében igyekezett tisztázni magát azért, hogy miért kellett Pécset feladnia és menekülnie.82 83 1543. július 23-án Szulejmán Budán dívánt tartott, amely Esztergomot jelölte meg a hadjárat következő céljának. Lutfi pasa Az Oszmán-ház története című nevezetes történeti munkájában Esztergom megtámadásának okát - a valóságnak megfelelően - a következőkben látta: ^Uszturgum előbb Budimhoz tartozott, de ettől elfordulva meghódolt a bécsi királynak, a Ferendinánus nevű átkozottnak, ez pedig a városba sok emberét küldte és elfoglaltatta velők. Továbbá Bécs környékéről és más helyekről, a hol zsivány... gyaurok voltak, mind Uszturgumba mentek és ott letelepedtek; azután olykor-olykor Budimra támadván, a környékén levő müszülmánok közül akiket előtaláltak, leölték, málháikat és jószágaikat elvették. Jó ideig ezzel foglalkoztak. Ennélfogva az iszlám szultánja ellene indult a szárazon seregével, a Dunán pedig ágyúkat szállíttatott:”8^ Az ostrom előtt álló Esztergomról viszont Istvánffy Miklós fest képet nagy történeti munkájában: „...a spanyol őrség, melyet Ferdinánd Musica Márton (mellékneve Liscan, ill. Lascaao volt)... vezetése alatt a várba állított, az érsek távoztával - kinek sok katonája, s cselédségének és védenceinek nagy tömege volt ott - minden különösebb megkötöttség nélkül, tetszése szerint őrködjék a hely védelmén. Közvetlenül az ostrom előtt Ferdinánd a spanyol Salamanca Ferencet küldte be két olasz csapattal. De mind a kettő közvetlenül a veszedelem előtt, elbizakodott volt, s hencegve megvetette az ellenséget, úgyannyira, hogy nyíltan azt merték mondani, hogyha Szolimán török szultán is meg Károly római császár is egyesült erővel ostromolnák a várost, még akkor sem félnének, hogy őket legyőzik, hanem küldenének nekik, hogy töltsék az időt, sasokat, sólymokat és néhány vadászkutyát, hogy madarászással és vadászattal szórakozzanak, s az ostromba vetett hiú reményüket ilyen kedvteléssel vigasztalják. Az olaszokat követték a németek, kiknek két, háromszáz-háromszáz emberből álló csapatát Ferenc, kit általában regensburgi barátnak neveztek, vezette be a várba. Valamennyien, a spanyolok példájára, nagy hetykeséggel és erejükbe vetett nagy elbi82 ACSÁDY 241-242. old. További adatok: VALPÓ, Siklós ostromára alapvető. MAROSI ENDRE: Török vár- ostromok Magyarországon, II. Szulejmán korában. HK 1975.437-438. old. (továbbiakban MAROSI: Török várostromok). 83 Török történetírók. Fordította THURY JÓZSEF. MTA. II. köt. Bp. 1896. 33. old.
