Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

György barát, aki 1541 után egy évtizeden keresztül a török kérdésben alighanem Magyarország legjobban értesült és legvilágosabban látó embere volt. 1543- ban sem fukarkodott Ferdinándot segítő tanácsaival. Ennél többet nem tehetett. Május végén két levelet intézett Ferdinándhoz, megírta, hogy bár azt mondják, a török Bécset akarja, az ő véleménye mégis az, hogy először Pécsnek megy a szultán, onnan pedig Fehérvár és Esztergom ellen. Felhívta a figyelmet Pécsvárad és Vác fontosságára. Úgy vélte, hogy Pécs nem tartható, de Fehérvár és Esztergom igen. A siker záloga: jól megerődíteni,(jól felszerelni és elégséges katonával ellátni e helyeket.

Hadi ügyekben egy hónappal a török sereg megindulása után, május derekától indul meg országszerte a lázas levelezés.

1543. május 10-én Tata várának prefektusai (parancsnokai) Nádasdy Tamás tárnokmester és főkapitánytól kérnek segítséget a török ellen. Május 24-én Vár- allyai Szaniszló pécsi püspök fordul Nádasdyhoz segélykérő levéllel. Másik, ugyanekkor kelt levelében köszöni Nádasdy tudósítását a külföldi ügyekről, s abban reménykedik - írja -, hogy megvédi Pécset.

1543. május 28-án a szentmártonhegyi (pannonhalmi) várkapitány panaszkodik Nádasdynál, hogy fizetését nem kapta meg.

1543. június 5-én Várallyai Szaniszló püspök kér újra sürgős segítséget. Egyházi szereit és egyháza kincseit pedig szeretné Zalavárt elrejteni.

Míg az országban levéllel tarsolyukban vágtattak a lovas futárok a négy égtáj felé, addig Szulejmán hadserege fenyegetően közeledett; gyorsabban, mint általában.

Több mint egy hónapi ostrom után (1543. j únius 22 -én) elesett a Dráva vonalától délre eső Valpó, július 7-én pedig már Siklós tornyain is lófarkas török zászlókat lengetett a nyári szél. Siklós ostromának idején - joggal tartva attól, hogy Baranya vármegye török kézre kerülése után Somogy on a sor - Ferdinánd július 3-i levelében intézkedett Somogyvár erődített kolostorának védelméről. A Balatontól északra is megriadtak a török előretöréstől: a veszprémi székesegyház kincseit a sümegi várba menekítették.

A Valpót, Siklóst, Pécset, Pécsváradot elfoglaló török főerők már Budához közeledtek, amikor Várdai Pál érsek -július 16-án - arról értesítette Nádasdy Tamást, hogy a király „készülődik”, a pápa 4000 olasz gyalogost küld segítségül.

Esztergom ostroma megkezdésének napján, július 24-én Ferdinánd Prágából írt Mária királynénak Siklós elvesztéséről és Esztergom, valamint Fehérvár nagy vesze- 80 delméről.