Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig

szükség. Kisebb várakban békés időben 5-10 főnél aligha lehetett több fegyverforgató.

A középkori várak többsége oly kicsi, hogy csak a várúr és családja, a legszükségesebb szolgaszemélyzet és egy-két tucat fegyveres fér el benne. De az ostromló seregek sem több tízezres hadak voltak, hanem általában csak 2-3000 fő, vagy még kevesebb.

Esztergom legnagyobb középkori váraink közé tartozott a maga 2,8 ha területével. Voltak ugyan várak, amelyek felülmúlták (Szepesvár 3 ha, Pécs püspökvára 3,1 ha, Vác vára 2,9 ha). Tekintélyes erősség volt Várad is (2,4 ha). De a várak többségének területe 1 ha-nál is kisebb. Nyitra például 0,84 ha, Sümeg még XVI. századi erődítményeivel is csak 0,63 ha, Kőszeg elővárával együtt 0,6 ha, Boldogkő valóságos törpevár 0,16 ha területével, de nem jelent kivételt, sőt ez az általános: középkori váraink többsége 0,1-0,3 ha közötti területű, köztük olyanok, mint Vajdahunyad, Vitány, Hollókő, Csókakő, Szigliget, Csobánc stb. Ilyen kis területű várak több száz fős őrség elhelyezésére is alig, vagy egyáltalán nem voltak alkalmasak. De még a nagyobb várakban sem volt jelentősebb létszámú katonaság befogadására alkalmas épület.

Mátyás király 1490. április 6-án Bécsben meghalt. Azzal, hogy nem fiát, Corvin Jánost, hanem a lengyel Ulászlót választották királlyá a rendek, Hippolit érsek helyzete megrendült. II. Ulászló Mátyás özvegyét, Beatrixot nem vette feleségül. A csalódott Beatrix Esztergomba vonult. Első esztergomi levele 1491. április 7-i keltezésű.

Egy évtizeden keresztül várta a jószerencsét. Utoljára 1500. augusztus 2-án keltezett levelet Esztergomból, majd Itáliába távozott.

1498-tól Bakócz érseksége alatt, több mint egy évtized után, újra politikai súlyt kapott Esztergom, s folytatódtak a várban az egy évtizede abbamaradt építkezések is. Bakócz 1499. december 12-én körlevélben ismertette az esztergomi vár állapotát, s leírta azt, hogy odakerülése óta mivel ékesítette a prímási székhelyet: „Mikor először ebbe az esztergomi székesegyházba beléptünk, figyelmünk élét arra irányítottuk, mi az ami egyházunkban és a várban helyreállításra méltó lenne; mindent megtekintvén úgy láttuk, hogy minden teljességgel romlásnak indult. Tehát... a székesegyház sekrestyéjének a tetejét új cserepekkel megcsináltattuk; azután a vár tornyait, falait, házait, palotáit és más épületeit, amelyek kívül-belül csaknem megromlottak; a legnagyobb részt megjavíttattuk és másokat pedig megjavíttatni szándékozunk. Megkezdtük az orgona csináltatását székesegyházunkban annak díszére; ezenkívül nagy 47