Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
torony építését tervezzük a sekrestyével átellenben... amely az egész vár őrizetére és megerősítésére lesz.”50 Ami Bakócz Tamás nevét leginkább fenntartotta, az az általa alapított Maria Annunciata (Gyümölcsoltó Boldogasszony) kápolna a Szt. Adalbert székesegyház déli oldalán, a XVI. század eleji magyar reneszánsz legszebb épségben maradt építészeti alkotása. A kápolna alapkövét 1506-ban helyezték el, s építését már a következő évben jórészt befejezték (építője északolasz mester). A kápolnát Bakócz - mivel ezt szánta sírkápolnájának - minden felszereléssel gazdagon ellátta, s hogy a kápolna személyzete semmiben ne szenvedjen hiányt; birtokadományokkal sem fukarkodott, a kápolnát jogi személlyé, birtokossá tette. Tehette, mert egyike volt az ország leggazdagabb embereinek, akinek az egyházi javadalmakon kívül jelentős magánbirtokai és egyéb jövedelemforrásai is voltak. Az egyházi birtokok és jövedelmek nagyságának következménye, hogy az 1498. évi országgyűlés úgy döntött, hogy az esztergomi érsek - akinek 35 000 aranyforint a jövedelme - két bandériumot állítson ki (20 te. 1. §), ami 400 gyalogost és 400 lovast jelentett. Az egri püspököt ugyanennyi terhelte; a többi egyháznagyot, illetve egyházi testületet 2-400 katona kiállítására kötelezték, - hadjárat esetére. Az esztergomi káptalan tekintélyét - jövedelmének nagyságát - jelzi, hogy 200 lovas kiállítására tartotta képesnek az országgyűlés. Bakócz Tamás közel negyedszázados érseksége nemcsak a vár és a két Esztergom város, sőt az ország politikai életét határozta meg sok tekintetben, de még a nemzetközi élet vizein is hullámokat kavart, hiszen Rómában kevés híján pápává választották. Hazatértével 1514-ben közzétette a török elleni kereszteshadjáratot hirdető pápai bullát, mely egy óriási parasztháború egyik előidézője lett. Ezért a nemesség az érseket haláláig (1521. június 15.) gyalázta, s II. Ulászló halála (1516) után végképp háttérbe szorult a politikai életben. Bakócz halála és a Mohács közötti fél évtized országos zűrzavara Esztergom életére is kihatott. Kezdődött azzal, hogy II. Lajos király a török elleni hadjárat céljaira lefoglalta Bakócz hagyatékát (csupán a készpénz 41 000 aranyforintot tett ki). A hadjáratból semmi sem lett, sőt a pénz és egyéb értékek is eltűntek az uzsorások kezén. Bakócz utódja 1522 elején Szathmári György pécsi püspök lett, de nem sokáig: 1524. április 7-én elhunyt. Akárcsak Bakócz temetésén, itt is megjelent II. Lajos ki50 BALOGH JOLÁN: Az esztergomi Bakócz-kápolna. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp. 1955. 61. old. vö. 48 8. old.
