Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig

Sok emberrel dolgozott itt Rázsonyi Mihály, 50 szekér követ építtetett be. Az épülő kemencék Kaza György kályhásmester keze munkáját dicsérték.

Hippolit érsek számadáskönyvéből elénk tárul az egyházmegye és a vár élete. Az érsek 1488-ban 112 település - 14 város és 98 falu - birtokosa, hozzávetőlegesen 18 000 jobbágy ura. Ezek az összességében tekintélyes birtokok azonban nagy területen szóródtak széjjel: Pozsonytól Gömörig, Esztergomtól Trencsén vármegye déli határáig. Az érseki birtokok^nasonlóan más egyházi nagybirtokokhoz - nem váruradalmakba szervezettek, mint a világi földesuraké általában. Két kivétel volt csak: a szentkereszti uradalom, amelynek központja vár helyett Szentkereszt mezőváros; Drégely vára hasonlóan uradalmi központ, de ezt sem az érsek alakította ki, hanem királyi adományként kapta a várral együtt. E két uradalom azonban csak 24 helységet foglalt magába, az összes birtokok mintegy 20%-át. A többi birtok úgynevezett officiolátusokra („tiszttartói kerületek”) oszlott. 1489-1490-ben a nagysallói, szöllősi, cétényi, verebélyi, szálkái officiolátusokról tudunk. 1573-ból származó adataink vannak a vadkerti, sajópüspöki és udvardi officiolátus meglétéről. E területi, igazgatási egységek vezetői voltak az officiálisok („tiszttartók”), akik az esztergomi udvarbírónak, a provisornak tartoztak elszámolással.

Az esztergomi érsekség földbirtokai jelentősek ugyan, de korántsem rendkívüli nagyságúak. A XV. században több országbáró jószágai nagyobbak voltak. De nem - csak a közvetlen földesúri jövedelmek, s az egyházmegye tizedének egy része gazdagította az érseket; őt illette a magyar pénzverés tizede, a pisetum is, ami 1488-ban 2531,50 Ft-ot, 1489-ben 2967,84 Ft-ot tett ki. A pénzverő kamarákban - Körmöcbánya, Nagybánya, Kis-Szeben, Gölnicbánya - vert összeg 60-70%-át Körmöcbánya és Szeben szolgáltatta.

A számadáskönyvek arról vallanak, hogy Hippolit fényes udvart tartott. Ha kedve tartotta, budai palotájában időzhetett, vagy drégelyi várában, sőt Bécsben, Visegrádon is volt háza; Maróton, Berzencén, Ákospalotáján kastélya. Esztergomban alkalmazottainak és állandó fegyveres kíséretének létszáma együttesen elérte a 200 főt. Állandó zsoldban álló katonáinak száma 48, a vigilátoroké - Esztergom várának éjszakai őrei - 14. Utóbbiak nemcsak őrködtek, hanem különféle napszámosmunkát is végeztek az építkezéseken, mint erre már korábban utaltunk. A katonák fizetést készpénz-elszámolással vagy természetben kaptak. Az officiálisoknak és a katonatartásra kötelezetteknek összesen 177 katonát kellett kiállítaniuk az olyan hadjáratokra, me- 44 lyeken az érsek is részt vett. Az érseki haderő zömét azonban nem a felsoroltak jelen-