Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
tették, hanem az egyházi nemesek. Pontos számukat 1526 előtt nem ismerjük. A XVI. század közepéről viszont fennmaradt a prediális falvak-telkek Oláh Miklós-féle ösz- szeírása. Eszerint Esztergom, Komárom, Bars, Hont, Nógrád, Nyitra, Trencsén és Pozsony vármegyében éltek az érseki prediálisok, összesen 46 faluban. A falvakat úgynevezett székekbe szervezték. Pozsony vármegyében volt a vajkai szék, Komáromban a léli, Barsban a verebélyi, Hont-Barsban a szentgyörgyi. Az egyházi nemesség kötelessége ugyanúgy a katonáskodás volt, mint az országos nemeseknek. Az egyházi nemesekkel közvetlenül az érsek rendelkezett, az ő bírósága bíráskodott felettük. Egészében a prediálisok nemessége nem volt azonos szinten az országos nemesekével. Hippolit idején az esztergomi vár helyőrsége mindössze 26 fő. Ehhez járult 3 tüzér s a kürtösök. Az állandó őrséghez tartozott ezenkívül 6 nemes is, akiket 26 lovas tartására köteleztek. Azt is tudjuk, hogy szolgálatuk fejében az őrség tagjai mennyi fizetést kaptak: a nemeseket lovasaik száma után fizették, a tűzmester évi 24 forintot, a katonák és a kürtösök egy része évi 9 forintot, a két kiemelt kürtös évi 72 forintot, a várnagy, az itáliai Alfarello 150 forintot, Kozárdi János alvárnagy 32 forintot kapott. A vár személyzetéhez azonban nemcsak fegyveresek tartoztak, iparosokról is tudnak a számadások: a vár 12 iparosa között 2 kovács, 1 lakatos-órás, 1 pallér, 1 ács, 1 bodnár, 1 szita készítő, 1 szíjgyártó, 1 szabó, 1 matrackészítő, 1 pék és 1 hajós- mester volt állandó alkalmazásban. A vár teljes személyzete őrökkel, kocsisokkal, istállósfiúkkal, szakácsokkal, kuktákkal, mosogatókkal, kertészekkel, pásztorokkal, napszámosokkal együtt összesen 67 ember.49 Érdemes eltűnődni azon, hogy miért ilyen kevés ember őrizte a várat. A XV. század végén az esztergomi vár a törökkorinál alig lehetett kisebb területű, vagyis nyugodtan számolhatunk 2,8 ha-ral. Ekkora erődítmény megvédéséhez - hozzászámítva az érseki várost - 1543-ban kétezernél több katona is kevésnek bizonyult. A két tucatnyinál alig nagyobb állandó őrség bármiféle, a várral kapcsolatos kifejezetten katonai jellegű tevékenységre elégtelen. Ez a tény azonban csak látszólag meglepő. A köztudat a várakban az örökös harc, véres ostromok színtereit látja, kissé a törökkori állapotokat általánosítva a középkorra is. 49 FÜGEDI ERIK: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Száz. 1960. 82-118. old. 505-532. old. FÜGEDI ERIK: Uram, királyom... A XV. századi Magyarország hatalmasai. Gondolat, 1974. 117-129. old. BOROVSZ- KY 325-326. old. NYÁRY ALBERT: A modenai Hyppolit-codexek. Száz. 1870. 278-281. old. OZORAI JÓZSEF: Az esztergomi érsek praedialis nemesei. Magyar Sion I. 1887. 102-109. old. BONFINI. A reneszánsz Magyarországon.
