Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
VIHAR ELŐTT Esztergomnak 1472 után több mint fél évszázad - csaknem két emberöltő - jutott a békére, gyarapodásra, felhalmozásra. Erről az időszakról tudunk a középkor folyamán a legtöbbet, az ekkori Esztergomról adhatjuk 1526 előtti vonatkozásban a legteljesebb, legplasztikusabb képet. Minderről meglehetősen pontosan tájékoztatnak az érseki számadások, a velencei típusú kettőskönyvelés. Bonfini írta Vitéz János palotájáról: Volt a várban hideg és meleg vizű fürdőszoba, valamint egy kettős kert, melyet fedett folyosóval díszített (Vitéz János), és rajtafekvő sétánnyal zárt be. A kettő között kerek lakótornyot emeltetett a szirtfok mellett, melyben különféle ebédlő- és ágyasházak voltak, mindegyik tarka színű üvegablakokkal ékes, sőt még a kápolna sem hiányzott belőle. Úgyszólván majdnem mindig itt lakott, mivel e hely a Duna fölé magaslott, és szép kilátás, gyönyörű kertek tárultak elébe. Ez a hely egyébként bölcselkedésre és szemlélődésre is igen alkalmas. Szent Adalbert bazilikáját üvegmázas cserepekkel fedette be, nehogy a tűz martaléka lehessen, és a tetőt menetelesre csináltatta, hogy az eső és a hó lehulljon róla. Könyvtárat is alapított, mely görög és latin művekben igen gazdag volt. Hippolit, az 1487-ben kinevezett érsek a megkezdett munkákat befejeztette, s bár ostrom veszélye aligha fenyegetett, két itáliai kőfaragóval ágyúgolyókat készíttetett. A várfalakon is akadhatott munka, mert 1490-ben 47, majd 56 napszámos dolgozott Mihály és Jakab kőfaragó vezetésével rajtuk, Orbán és Miklós ács pedig a fa védőfolyosókat készítette. A Kakas-tornyon Rázsonyi Mihály kőfaragó 1489 októberétől 1490 nyaráig dolgozott segédjeivel és 20-40 palotaőrrel. A feljegyzések szerint két alkalommal is szállítottak téglát a torony építéséhez. Kisebb javításokat az úgynevezett Csonkatornyon is végeztek: a fatornác mennyezetét és a zsindelytetőt készítő Miklós ács nem kevesebb, mint 63 dukátot kapott munkájáért. A várkapuhoz fölvezető utat is rendezték nagy földmunkával. A kapu hídjához deszkát vásároltak; a híd négy vonókötéllel működött. Az érseki város biztonságát sem hanyagolták el: Jakab kőfaragó, Miklós ács és Orbán ács dolgozott a védőfalakon. Az érsekség drégelyi várán is akadt javítanivaló, azt is elvégezték. A Vízivárosban, az északi részen álló külön vízi erődítményen is dolgoztak, a Veprech-tornyon és a hozzá tartozó véd- műveken. Innen indult a várba a vízvezeték, itt volt az érseki város kikötője is. A vízi erődítményben épült fel a nagy gabonaőrlő malom és a hatalmas kenyérsütő kemence. 43
