Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig

János tevékenységét néhány sorban a következően foglalta össze a nagy olasz humanista, Bonfini, aki bizonyára személyesen is többször megfordult Esztergomban: „Az érsekségre igen rátermett férfi volt, aki a várban fényes ebédlőt építtetett. Az ebédlő elé pedig pompás kiugró vörösmárvány folyosót emelt, nagy erkéllyel. Az ebédlő főhelyére szibilla szentélyt építtetett, csúcsíves boltozattal, ahol az összes szibilla látható volt. Az ebédlőben nemcsak Magyarország valamennyi királyát láthatták időrendben, hanem a szkíta ősöket is.”48

Az 1460-as évek vége felé Mátyás és Vitéz János politikai célkitűzései egyre jobban eltávolodtak egymástól. Vitéz János megváltoztatta a véleményét, s elítélően nyilatkozott a kezdetben általa is támogatott csehek elleni hadjáratokról. Odáig fajult a dolog, hogy Vitéz János, a fő politikai tanácsadó, az 1470. novemberi országgyűlésen a király javaslata ellen szavazott. Mátyás - némi módosítással - természetesen mégis keresztülvitte akaratát. Sőt, lefoglalta az érseknek járó pénzverésből járó haszonrészesedést, a pisetumot, és 7000 arany adót is vetett ki rá. Vitéz János válaszként azokhoz csatlakozott, akik Mátyás helyett más uralkodót kerestek maguknak, illetve az országnak. Az érsek került a mozgalom élére. Közben Mátyás nyugati elképzelései egyre nagyobb ellenállásba ütköztek. 1470-ben cseh-lengyel-osztrák hármasszövetség alakult ellene. Podjebrád György 1471 márciusában bekövetkezett halála sem változtatott a helyzeten, sőt ellenfeleinek kedvezett. A prágai királyválasztó gyűlésen magyar ügynökök is izgattak Mátyás ellen! így nem csoda, hogy a lengyel Ulászlót választották meg cseh királynak. Mátyás nem törődött bele ebbe, „igazának” 1471 tavaszán fegyverrel akart érvényt szerezni.

Mátyás távolléte az összeesküvők malmára hajtotta a vizet, hiszen 1471 májusában, távólléte idejére, Vitéz Jánost, az összeesküvés vezetőjét nevezte ki helytartónak. Vitézt ez a királyi kegy nem rendítette meg elhatározásában. Az összeesküvők Mátyás helyett Kázmér lengyel király hasonnevű fiát hívták meg a magyar trónra. Ennek a tettnek a következményei már nem maradhattak titokban. 1471. július 25-én a boroszlói polgárok arról értesítették Mátyás királyt, hogy Kázmér sereget gyűjt, s fiával együtt Magyarországra megy. Mátyás Beckensloer egri püspökkel azonban csak annyit üzent nekik, hogy a schweidniczi sorházakból kikerült kósza hírekkel ne alkalmatlankodjanak neki. Megerősítette az összeesküvés hírét Országh Mihály nádor is,

48 Komárom megyei múzeumok közleményei Tata, 1968. 227. old. Vö. BOROVSZKY 324. old. BALOGH JOLÁN: Művészet Mátyás király udvarában. Akadémiai Kiadó. Bp. 1966.1. köt. passim.