Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig

a zendülés, hogy Fülöp érsek kénytelen volt V. István királyhoz fordulni, aki 1272- ben engedelmességre intette az ellenszegülőket, azzal fenyegetve őket, hogy ha nem engedelmeskednek, az érsek nádorának jogában áll elfogatni és elítélni őket.37 Az érsekség ugyanakkor a nemes jobbágyok számának növelésére is törekedett.

Az érseknek ekkor már a Nyulak szigete (mai Margitsziget) északi csúcsán is volt vára, amit átengedett Tamás váradi püspök, királyi kancellárnak 3 évre. Ezt az erődítményt 1278-ban említi a sziget felosztását tartalmazó oklevél. A sziget déli végén a keresztes lovagok vára emelkedett. Mindkét szigeti erősség része lehetett a dunai védővonalnak, s bizonyára még IV. Béla idejében épülhettek, aki a Duna vonalvédelmének különösen nagy fontosságot tulajdonított. A XIII. század második felében az 1241 előtti két erődítmény (az esztergomi és az óbudai) helyett már hat védte a Duna-kanyart: Buda, Óbuda, a Nyulak szigeti két vár, Visegrád és Esztergom.

A SZÁZADFORDULÓ VIHARÁBAN

Esztergom nehéz évei IV. László és Ladomér érsek viszályával kezdődtek. A harc nem is két személy között folyt, hanem az anarchia és a rend igénye között, s az anarchiát ezúttal akarva-akaratlanul a koronás király képviselte.

IV. László halála után, III. András trónra léptével folytatódtak a zűrzavaros idők. Amíg élt Ladomér érsek, addig az országos anarchia csapásai nemigen érintették Esztergom népét. Ám a III. Andráshoz híven ragaszkodó főpap halála (1298) után, a Bicskei Botond fiát, Gergely fehérvári prépostot választották érseknek, aki nemigen szívlelhette az utolsó Árpád-házi királyt: a magyar trónra törekvő Anjouk híve volt.

Gergely érsek olyannyira ellenzékbe vonult, hogy az 1299-es országgyűlésen meg sem jelent, egyházmegyéje királyi háborgatására panaszkodva. Az országgyűlés elítélte az érsek magatartását, s a király, III. András nem sokáig késlekedett: hű embereit megindította ellenfelei, így az érsek ellen is. A Divék nembeli Jaroszló és Barleus foglalta el az „engedetlen” érsektől Esztergom várát. A katonai akció rész37 SZENTPÉTERY: Krit. jegyz. II/l. 2200. sz.

23