Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Török Évszázad

virradó éjjel a tüzelés fokozódott. A törökök szorgosan ásták az árkokat, amit az ó'rség gránátokkal, meggyújtott bombák legurításával ellensúlyozott. Nem is sikerült a töröknek eló'rébb jutni, noha karddal hajtották a katonákat. Augusztus 5-én a Szt. Tamás-hegyi ágyútelepről teljesen szétrombolták a törökök a külső várkapu felső részét, a kettős kaput a felvonóhíddal együtt szétforgácsolták a lövedékek, így csupán a kapuk közelében torlaszként elhelyezett kőtömbök szolgáltak a továbbiakban védelmük A kirohanásra szolgáló ajtót is rommá lőtték, máshol kellett helyette nyílást vágni. A fedett utat és a cölöpzetet azonban nem ágyúzták, pedig ezzel megakadályozhatták volna a vár és a Víziváros közötti összeköttetést. A törökök célja az alsó bástya ágyúinak elnémítása és a külső sánc felrobbantása volt. Augusztus 6-án a hévízi malmoknál 4-4 ágyút állítottak fel a vízivárosi kis-dunai bástyák ellen. A nagyobbik bástya különösen nehéz helyzetbe került. A Lipót-bástya 6 nehéz ágyújából pedig már csak 1 volt használható állapotban. A Vízivárosból a várba vezető gyalogutat is annyira lőtték, hogy más utat kellett választani helyette. Augusztus 6-án kétségbeesetten üzente De Souches Károly hercegnek, hogy a vár nagyobb ágyúi hasznavehetetlenné váltak, a kisebbekbe nincs elég golyó; a vár körüli ostromárkokból pedig már ágyútűzzel sem lehet kivetni a törököket; tüzértisztet kér, mert a várbeli súlyos beteg; kevés a kapitány is: egy beteg, kettő elesett. Augusztus 7-én egész nap ágyúztak, főleg a vízivárosi sokszögletű bástyát és a postakaput rombolták. Este 200 török a palánkot megmászva rohamot intézett a falak ellen, de a hajdúk és muskétások nagy veszteséget okozva vitézül visszaverték őket. Augusztus 8-án megismételték a támadást a vízivárosi nagyobb sarokbástya ellen. Este kétszer is felgyújtották a régi, külső várfal előtti palánkot, a heves roham már-már hátrálásra kényszerítette a hajdúkat, mikor az időben segítségükre érkező németekkel sikerült visszanyomni a támadókat. Az állandó ágyúzás miatt további négy várbeli ágyú lett használhatatlan. Augusztus 9-én teljesen leomlott a vár felőli felső kapu és mellette a fal egy része. Délután mégis megkísérelték a Víziváros egyik külső árkába behatolt törökök kiverését. A németek a belső sánc cölöpzetének rései közül tüzeltek és gránátot vetettek. Az ott levő 200 törökből állítólag 80-at sikerült harcképtelenné tenni, s a többit elűzni. Augusztus 10-én lassan kezdtek elnémulni az ostromütegek, jelezve, hogy valami készül. A következő nap reggelén a török elvonult, hogy nyílt csatában ütközzön meg Károly herceggel, aki 7-én indult el Érsekújvár alól Esztergom felmentésére, Caprarát hagyva maga helyett a körülzárás és az ostrom folytatására.

198 Az esztergomi őrség gyorsan munkához látott, s 12 nap alatt betemették a török