Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
gükre siettek, de nem találták őket, mert a zsákmányolás után az éjnek palástja alatt hazatértek.”115 Oktalan pusztításoktól azonban általában tartózkodtak a törökök, hiszen adófizetőkre nekik is szükségük volt. Nem igaz az a hiedelem, hogy a török uralom egyenlő a pusztulással. Az elnéptelenedést a háborúk okozták, mindkét fél kivette a részét a pusztításból. A béke minden esetben fejlődést hozott a török megszállta vidéken is. Az 1570-es években az adózó porták száma Esztergom vármegyében 30-40%-kai emelkedett, sőt néhol megháromszorozódott. A 15 éves háború azonban mindent elsodort, s csak a béke helyreálltával, az 1610 -es évektől kezdett emelkedni a porta- szám. Az 1660-as évek háborúi - elsősorban a császári zsoldosoknak köszönhetően - újra elpusztítottak mindent, majd a felszabadító harcok (1683-1686) végképp pusztasággá tették a vármegyét. A béke a Habsburg-birodalom érdeke volt elsősorban, ezért érthető, hogy a magyar végbelieket jobban tiltották annak megszegésétől, mint a törököt. Verancsics érsek ennek megfelelően Ghychy György újvári kapitányt, aki a török Lédec körüli portyájáról tudósította, a következő taktikai utasítással látta el 1571. szeptember 20-i levelében: „Ezek ellen valamit cselekedni nincs megtiltva, mert ezek jöttek a mi birtokainkra. Lehet őket jogosan elűzni, elfogni és levágni. De ne küldj senkit a mieink közül, hogy eme ellenségeinket btthonjukban megtámadja, mert ezt ő császári felsége tiltja. Tartózkodjál tehát a csatázok kiküldetésétől, de az ellenségtől kiküldötteket nyugodt biztonsággal visszaűzheted. Csak őrizd meg emlékezetedben, hogy ha Őfelsége az eseményeket tudni óhajtaná, azonnal készen lehess az okadatolással, úgy, mint azt jelenleg is kívánja.” 116 Újvárral - elődjéhez hasonlóan - Verancsics is sokat törődött, az érsekség jövedelmének jelentős részét ráköltötte. Igaz, ez önmagában nem jelentett túl sokat, hiszen 1568-1570 között - két év és három hónap alatt - az esztergomi érsekség jövedelme (összes természetbeni bevétele) Usali Péter, az esztergomi érseki javak adminisztrátora becslése szerint 60 906 Ft 80 dénár volt. 1571-ben Verancsics fát úsztatott le a Dunán, s nagy építkezésbe kezdett. Úgy látszik, ezt a törökök szerették volna megakadályozni. Legalábbis azt a hírt kapta az érsek, hogy december 12-én a török foglyok fel akarják gyújtani a várat, s ezzel egyidőben támad az esztergomi, viseg115 NÉMETHY: Emléklapok 44-46. old., 89-91. old. 116 HAICZL 28., 34. 123
