Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

rádi, budai törökök egyesült hada. Az érsek nem késlekedett, egy hét alatt 200 puskás gyalogost toborzott Nagyszombatban és Pozsonyban, s Újvárra indította őket. A törökök hírét vehették ennek, mert a támadás elmaradt.

Nagyobb vállalkozások mellett a törökök apróbb és veszélytelenebb fogásokat sem vetettek meg: így jobbágyok elfogását, hogy aztán váltságdíjat követeljenek értük; mint tették ezt 1572-ben a sarlói, börzsönyi, udvardi érseki jobbágyokkal, értük mintegy 4000 forint váltságdíjat követelve.

A török korban veszélyes helynek számítottak a vásárok is. 1573 virágvasárnap- ján (március 15.) az udvardi vásáron - Rácz István házánál - gondtalanul iddogált a várból vásárlásra kiküldött tizenhat érsekújvári huszár és hét gyalogos. Gondatlanságukért csaknem mind az életükkel fizettek. Egyszer csak két ágyúlövést hallottak az újvári bástyákról, s rohant egy hírnök: itt a török. Alig ültek lóra a huszárok, ötven esztergomi török már körül is fogta őket. Mire kardot rántottak, kettőnek már lehullott a feje. Egyet lefegyverezve elfogtak, egy a mocsáron át próbált menekülni, de leesett a lováról, s bár elkeseredetten védekezett, lándzsákkal agyonszurkálták. Újvárból a menekülők elé segítséget küldtek. Néhányat megmentettek a menekülők közül, de észrevették ötszáz török lovast, akik el akarták vágni őket a vártól; éppen hogy befuthattak előlük a biztos falak közé. Mindent összevéve az újváriak vesztesége : tíz halott és fogoly.

1573 tavaszán fejeződött be Újvár helyreállítása. Az erősség azonban így sem lett korszerű. Egy 1574. április 8-i királyi kamarai jelentés szerint tűzveszélyes, mert minden szalmával fedett, de ezen még könnyen lehetett volna segíteni, ám a vár fekvése sem kedvező, építésmódja (föld-fa építésű palánk) miatt sem számít komoly erősségnek. Őrségének létszáma is meglehetősen csekély: 150 majd 177 lovas, és gyalogosok.

1571 nyarán Verancsics érsekkel együtt Niclas Salm és két királyi biztos egy helyszíni szemle után kijelölte a régi helyett az új Újvár építésének helyét, de minden maradt a régiben. Az biztos, hogy Verancsics érsek Újvárért mindent megtett, amit tehetett. Évi összes jövedelme nem érte el a 45 000 forintot, s ebből a katonatartás 36 000-et emésztett föl. Mikor 1573. június 15-én meghalt, annyi pénze sem volt Magyarország első főpapjának, hogy síremlékre teljen; végrendeletében Telegdi Miklóst kérte arra, hogy temetéséről gondoskodjék. Ezután 13 évig maradt betöltetlen az esztergomi érseki szék - a Vatikán minden sürgetése ellenére a király az érsekség 124 jövedelmét hadikiadásokra fordította.