Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
A jó kémszervezet sem védte meg minden meglepetéstől a törököket. 1570-ben például azt a két előkelő esztergomi törököt sem, akik kora reggel lóra ültek de mesélje tovább az esetet Takáts Sándor: „Még nem látták a gyönyörű vidéket, tehát kissé körül akartak nézegetni. A hidason (kompon) átkeltek a Dunán, s Nagymarosra lovagoltak. Hogy, hogy nem, az ördög becsalta őket az első csárdába. Nagyon jó borra akadhattak, mert estig ki sem mozdultak onnét. A mikor rájuk sötétedett, lóra ültek s duhaj kedvvel hazafelé vágtattak. Azaz, hogy csak hitték, hogy hazafelé tartanak. Jó kedvükben ugyanis egészen megfeledkeztek arról, hogy a Dunán is át kéne kelniök. Csak mentek-mendegéltek, hol száguldva, hol meg poroszkálva... Végre, hogy az idő a szürkülethez közelített, sötét várkapuhoz érnek. Nagy lármával dörömbölni kezdenek. Az álmából felvert porkoláb káromkodva megy a kapuerkélyre és kitűzi a lámpást. Látván, hogy csak két lovag kér bebocsátást, leereszti az eme- lcsős kaput. A két török dalia belép s bámulva látja, hogy törökök helyett magyarok állanak előttük! A jó vitézek aztán megértetik velük, hogy nem Esztergomban, hanem Érsekújvár várában volnának. A mámoros daliákat természetesen igen szívesen látták, mert ilyen olcsó áron török rabokhoz még sohasem jutottak. Az érsekújvári vitézek öröme azonban korai volt. Az eset frigy (béke) idején történt s így a rabokat nem volt szabad megtartaniok...”114 Elküldték őket a budai pasának, aki cserében két landsknechtet eresztett szabadon. 1571-ben már kora tavasszal megkezdték a törökök a felkészülést a portyázásra. Az esztergomi és a nógrádi bég egyesítette erőit, segítséget kértek a budai és a pesti török őrségtől is. Céljuk Bakabánya bányaváros kirablása, szerencsés esetben elfoglalása volt. Forgách Simon surányi kapitány azonban ennek neszét vette és április 3-án értesítette a veszélyről a bakabányaiakat. A vége az lett, hogy a török támadás elmaradt. Forgách Simonnak így maradt ideje az esztergomi érsek birtokai elleni hatalmaskodásra, ami miatt többször megintették, de csak 1572-ben lett eredménye. Sikeres volt viszont egy Bars megyei török portya, amelyről Verancsics érsek július 10-i levele számolt be: „Az esztergomi bég majdnem naponta inti végváraink kapitányait, hogy a békét tartsák meg, ő maga azonban nem szűnik meg övéit prédá- lásra különféle irányba kiküldeni. Ma éjjel Baracska faluig jöttek, ahol néhány aratót elfogtak. Akiknek a mieink (az újvári őrség) és a lévai katonák elég gyorsan segítsé114 A budai basák magyar nyelvű levelezése I. 1553-1589. Szerkeszti TAKÁTS SÁNDOR, ECKHART FERENC, SZEKFÜ GYULA. MTA. Bp. 1915. 39. old. (továbbiakban Basák levelezése). FEKETE 17-20., 29-33. old. TAKÁTS: Rajzok m. 138. old. TAKÁTS: Rajzok II. 189. old. 222-223. old.
