Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

I. Az ezeréves város

Esztergom Párkány félő!, 1856-ban (Rohbock metszete)

úsahb-egyházLéPületét. Azü.nnepségen Liszt Ferenc -személyesen vezényelte- Esztergomi- miséjét, -amelyet a felavatásra szerzett.

Esztergom a -kapitalista fejlődés korábap. A kiegyezés után, míg az ország ipari fejlődése felgyorsult, ezen a téren egyre fokozódott Esztergom elmaradottsága. Noha lakossága 1869-hen 14 Sí?, volt, versenyképes ipánál nem lendelke- zett, s polgárainak többsége földműveléssel foglalkozott. Iskolaváros jellege v iszgnTmegérősödött, ez időTájtTözép- iskoláinak száma már elérte a hatot.

1876-ban ismét árvíz sújtotta a várost—de-még-ennéLis. súlyosabb volt az a~döntés. amely önálló törvényhatósági ’ jogától megfosztotta, minek következtében a vármegye „bekebelezte. Esztergomot kikerülteit Budapestet Béccseí összekötő vasútvonal is. Tervezték ugyan a szentendrei helyiérdekű vasút (épült 1883-ban) meghosszabbítását, de sohasem készült el. A vasút hiányát a lassú hajóközlekedés

39