Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
ban Crumerum volt. A tábor egykori alakját csak ásatás útján lehetne megállapítani, ugyanis a Rákóczi-szabadság- harc idején erődítményt emeltek itt, s ez a területet jelentősen átalakította. Már Rákóczi is megjegyezte emlékiratában, hogy az építkezésnél igen sok régi emléket és feliratot találtak, „amelyekből kitűnt, hogy Marcus Aurelius idejében e hely egy római légió elsáncolt táborhelye volt”. Bajót. A Gerecse szélén fekvő községbe Nyergesújfaluról a Bajóti-patak völgyében kanyargó műút vezet. A középkori Bajót falu eleinte királyi birtok volt, 1202-ben adta Imre király Benedek erdélyi vajdának és feleségének. A régebbi történetírás tévesen azonosította ezt a Benedek vajdát azzal a Bánk bánnal, akinek egyébként szintén voltak a környéken birtokai. A középkorban többször cserélt gazdát a falu, amelyet 1526-ban, 1529-ben és 1532-ben is földúltak a törökök. A XVII. század közepén népesült be ismét, 1699-ben már 26 jobbágycsalád lakott benne. A lakosság 1706-ban, a nyergesújfalui sáncvár ostromakor fogyatkozott meg, majd a harcok elükével gyarapodni kezdett. A központban álló katolikus templom középkori eredetű. Homlokzati tornyán láthatók a román stílusú ikerablakok nyomai, a jobb oldali homlokzaton megmaradt egy késő gótikus ablakkeret. A hajó mai formájában 1771-ben épült. A torony északi oldalán levő gótikus kapu XV. századi. A XVI. században a templomot erődítménnyé alakították át. A múlt század második felében a templomdombon még láthatók voltak a templomhoz tartozó erődítmény falai. Eredetileg feltehetően a középkori bajóti várhoz tartozó falak voltak. Ezt a várat a Bajóti család építhette a XIII. században. 1317-ben királyi vár lett, amelyet 1317-ben Csák Máté hívei foglaltak el. Később újra visszakerült a Bajóti család tulajdonába, majd 1332-ben lerombolták. A régi erődítmény maradványait bizonyára felhasználták, mikor a templomot a XVI. században erődítménnyé alakították át. A templom környékén állt a középkori falu, de a mai község határában egy másik középkori település nyomai is fellelhetők. Péliföldszentkereszt Bajóttól délkeletre fekszik, a Sárisáp felé vezető műúton érhető el. Korábban híres búcsújáróhely, ahol egy téves hagyomány szerint a középkorban a templomos lovagok kolostora állott. A búcsújáróhely neve egy középkori falu, Pél emlékét őrzi, amelyet 1265-ben említett 172
