Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
először oklevél. Birtokosai a középkorban többször változtak. 1526 — 43 között pusztulhatott el, a török kori adóösszeírások nem említik. 1708-ban az esztergomi érsekség pusztájaként említik. A XVIII. század elején több remete húzódott meg az itteni romok között. Számukra gr. Esterházy Imre esztergomi érsek 1735-ben templomot emeltetett, mely mellé Barkóczi Ferenc érsek kolostort is alapított. Mikor II. József a rendet eltörölte, a kegytemplomot világi papok, majd 1867-től rövid ideig pálosok gondozták. A ma is meglevő templom homlokzatán fa huszártorony van, szentélye egyenes záródású. Az orgonakarzat mellvédjén XVIII. századi képek láthatók. A péliföldszentkereszti rendház egyemeletes, 1763-ban épült. A kálvária 1740 körül létesült. Péliföldszentkereszttől délre meredek, 150 m magas dombon láthatók Berényvár sáncai. A vár nevét a hajdani Árpád-kori Berény falutól kapta. Pusztamarót. Bajótról a Bajóti-patak völgyében jutunk a középkori Marót falu helyére, amelyet 1281-ben említ először oklevél, mint a maróti nemesek birtokát. A törökök 1526 őszén pusztították el a falut, amelyet később sem telepítettek be. Pusztamaróton egy domboldal aljában, erdővel borított területen omladoznak az esztergomi érsekek középkori vadászkastélyának maradványai. A felszíni nyomok alapján 25 X15 méteres épület körvonalai bontakoztak ki, mellette a közeli forrás vizét tavacskában gyűjtötték össze. A helyi hagyomány — tévesen — kolostor maradványának tartja a romot. A kastélyt Estei Hippo- lit érsek építtette 1487 — 90 között, pontosabban a XIV. század végén már meglevő kastélyt építhették át reneszánsz stílusban. Ismerjük az építkezésen dolgozó főbb mesteremberek nevét is: Rázsonyi Mihály és Jakab mester voltak a kőfaragók, Bálint mester üveges, Kaza György a kályhás s még több más esztergomi mesterember dolgozott itt. A kastély emeletes, tornyos épület volt, ablakkereteit vörösmárványból faragták. 1526 őszén véres tragédia színhelye lett Marót. Istvánffy Miklós krónikájából tudjuk, hogy sok török elől menekülő ember sáncolta el magát itt. Oly hősiesen védekeztek, hogy a törökök csak ágyúk bevetésével tudták ellenállásukat megtörni. A szétlőtt védőművek mögül aki tehette, menekült, köztük Dobozi Mihály is, feleségével együtt, s mikor kifáradó lova a kettős terhet nem bírva összerogyott, a férj először leszúrta feleségét, hogy ne kerüljön élve török kézre, majd az ellenséggel szembefordulva harcban esett el. A múlt században sokan Pilismaróira helyezték a tragédiát, de valójában itt történt. Lábatlan. A 10-es sz. út mentén fekvő fontos ipari központ. Itt működik az ország egyik legnagyobb cementgyára. 1954 óta a hatalmas arányokban fejlesztett Cement- és 173
