Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

Van a községben egy kastély is, egyemeletes, pártázatos épület, romantikus homlokzattal. A XVIII. században épült, de klasszicista stílusban átépítették, majd 1850 körül romantikus stílusban gyökeresen átalakították. (Mogyorósbányát érinti az országos kék jelzésű turistaút. Kelet felé Tokodra, nyugati irányban Péliföldszentkeresztre juthatunk, ahol autóbuszmegállót találunk. Péliföldszentkereszt látnivalóit Bajótnál ismertetjük.) A Nyergesújfalu felé vezető műúttal párhuzamosan halad a táti déli házsor magasságában több száz méteren át a régi római út kavicsos, a sík területből fél méter magasan ki­emelkedő töltése. Egy 1356. évi határmegállapító oklevél nagy útként, „Kövesút” néven említi. Nyergesújfalu. Jelentős ipari település, a XX. század eleje óta fokozatosan fejlődik. Az 1940-es években alakult a Magyar Viscosa Gyár, amely korszerű műszálakat állít elő a textilipar számára. A település középkori elődje — Újfalu — a mai templom körül terül el. Kézai Simon krónikája említi először az 1200. évvel kapcsolatosan Nyergedseg néven. A középkorban birto­kosai gyakran változtak. A törökök 1543 táján pusztították el; korábban 50 egésztelkes jobbágy lakott itt. Hamarosan újjátele­pült, lakói halászattal (vizahalászat) foglalkoztak, a XVII. század elején két dunai vízimalmát is említették. A törökellenes fel­szabadító háborúban újra elpusztult, 1696-ban egyetlen lakója a postamester volt. Az 1710-es években települt újjá magyarok­kal és kisebb részben németekkel. 1728-ban nagy tűz pusztítot­ta el a községet, melynek földesura az esztergomi érsek volt. A katolikus templom 1720 és 1770 között épült, magas, volutás oromfalának közepén álló homlokzati toronnyal. A templomhajó háromboltszakaszos, dongaboltozatú, 3—3 oldalkápolnával. A főoltár klasszicista, két mellékol­tára és faszobrai pedig barokk stílusúak. Valószínűleg a középkori templom romjaira épült. Az egyemeletes plébánia 1770-ből való. A község nyugati végén a műút mellett emelkedik a Sánc­hegy. A nyugati oldalán levő római falmaradványok a ba­rokk kápolna közelében római katonai táborra utalnak, amelyet az i. sz. II. században emeltek. Neve a római kor­171

Next

/
Oldalképek
Tartalom