Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

Túra Tokod felé. Dorogról a Getén át vezet turistaút Tokodra. 11 km hosszú, három és fél óra alatt végigjárható a kék turista- jelzés mentén. A dorogi vasútállomásról indulva a Petőfi, majd a Bacsó Béla utcán vezet a jelzés. A házakat elhagyva nemsokára befordulunk az erdőbe s utunk emelkedni kezd. A Rákóczi- telep magasságába érve az erdő szélén nyugatnak fordulunk s innen kezdődik a kapaszkodás a Nagy-Gete 457 m-es csúcsára. A tetőről szép a kilátás a Gerecsére, a Pilisre és a Budai-hegységre. Nyugat felé meredek, köves úton ereszkedünk le, majd újabb kapaszkodóval jutunk az Öreg-kő tetejére (309 m). Újabb ereszkedő után a Hegyes-kőre (312 m) kapaszkodunk föl, ahonnan szintén pompás körkilátásban gyönyörködhetünk. Északnyugat felé menve innen a tokodi útra érünk. Az ebszőnybányai autóbuszmegállótól autóbusszal mehetünk Tokodra.

Kesztölc. Dorogról a 10-es úton dél felé — Budapest irányába — haladva, majd arról keletre letérve érünk Kesz- tölcre.

Nevét először 1075-ben említi oklevél, amikor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adományozott itt hét szőlőt, öt szőlőművest és két ekényi földet. A XIII. századra már birtokos lett itt az esztergomi káptalan is. Kesztölcön a török uralom alatt is laktak: 1552—62 között 5 ház után adóztak innen a töröknek, 1570-ben pedig 12 után. Ekkor név szerint 18 magyar jobbágyot írtak össze. 1593-ban is 10 lakott portája volt. A XVIII. század elején magyarok lakták, majd egyre több szlovákot telepítettek be. A lakosság — mint ma is — famunkával kereste kenyerét; ezenkívül jelentős volt a szőlő-, gyümölcstermesztés és juhtenyésztés. A szlovák lakosság jórészt máig megmaradt.

A mai község központjától délre levő magaslaton (Magosok) állt a középkori falu, a régi templomot csak az 1880-as években bontották le. A mai katolikus templom 1800-ban épült. Tornya kissé előreugró, órapárkányos, gúlasisakos. Szentélye félköríves, a hajónál keskenyebb. A főoltáron Szt. Péter és Pál barokk szobra látható.

Klastrom-puszta felé Kesztölcről műút vezet. Klast- rom-pusztán turistaház áll, mellette pedig kiépített autóparkoló- és pihenőhely található. A turistaház melletti domboldalon 1959—61-ben tárták föl részben a Szent Kereszt pálos kolostor romjait. A gótikus templom 26 m hosszú, 8 m széles, ehhez északon csatlakozott a kolostor. Az egészet a XIV—XV. században épült fal vette körül. Az építmény jelentősége igen nagy, hiszen ez volt az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok anyakolostora, amelyet Özséb, a rend alapítója az 1250-es években építtetett föl. 1285-ben a királyi hadak gyújtották föl a kolos160