Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
tort, de hamarosan ismét felépült. Az ásatás alkalmával előkerült maradványok a XIII. század végi építmények lehetnek. Itt a Szent Kereszt-kolostorban temették el a rend első három főnökét, az 1270-ben elhunyt Özsébet, az 1290-ben meghalt Benedeket és 1300-ban Istvánt. 1308-ban vette át Szent Kereszttől a bu- daszentlőrinci pálos kolostor a központi szerepet. Feltehetően 1526-ban a törökök pusztították el a kolostort. 1570-ben Szent Keresztnek említik még, aztán régi neve homályba vész és máig Klastrom-pusztának hívják. A kutatók sokáig az itteni romokat ciszterci, bencés, templomos vagy johannita kolostor maradványainak tartották. A romoktól északnyugatra a középkorban halastó volt: a Bence-kút vizét völgyzáró gáttal duzzasztották föl. Csolnok. Dorog központjából rövid bekötőút vezet a községbe. Csolnok nevét először 1262-ben említi oklevél. A faluban birtokosok az esztergomi apácák, egyes esztergomi polgárok, majd a margitszigeti apácák. 1277-ben hetivásár tartására kaptak IV. László királytól engedélyt. Már 1526 — 29 között elérte a török pusztítása, az 1531. évi összeíráskor megjegyzik, hogy 11 porta maradt meg, a többi leégett. A XVI. században mindvégig lakott település maradt. 1606-ban az itteni reformátusokat és templomukat említik. A török kiűzésekor elnéptelenedett, a XVIII. században kisebbrészt magyarokkal, nagyobbrészt németekkel telepítették be, a németek még a XX. században is többségben maradtak. A mai katolikus templom a XVIII. század elején épült, a régi templom alapjaira, alacsony homlokzati toronnyal. Főoltárképe Nepomuki Szt. Jánost ábrázolja. Két mellékoltárán faszobrok láthatók. Csolnokon kellemes sétahely a település központjától nyugatra levő dombon a kálvária. Tokod. Dorogról a 10-es út vezet ide. A középkori eredetű helység jelentősége a dorogi szénmedencében megkezdődő bányászat idején, a XVIII. században nőtt meg és a falu ettől kezdve indult lassú fejlődésnek. 1981-ben ünnepük a Dorog vidéki szénbányászat kezdetének 200. évfordulóját. A középkori falu a mai község területén volt. Nevét először 1181-ben emliti oklevél. A törökök 1543 körül pusztították el, de a XVII. században újjátelepült, temploma is újjáépült, majd 1686-ban ismét elpusztult templomával együtt. A kuruc háborúk során több kisebb összecsapás színhelye volt Tokod határa. A helyi hagyomány szerint a Várberek dűlőben volt Zrínyi 161
