Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

Dorog— Kesztölc—Csolnok—Tokod—Bajna

Dorog. Esztergomból a 111-es út vezet Dorogra. Útközben áthaladunk Esztergom-kertvároson — amely Esztergomnak családi házakkal beépült része. Dorogon át vezet a 10-es út Budapest, illetve Komárom irányába.

Dorogtól délre, a Kenyérmezői-patak mentén, az ún. Hosszúréteken egy IV. századi római villa maradványai kerültek elő 1958—60-ban: lakószárny, fürdőépület, hypocaustumos fűtés maradványai, terazzo-padlók részlete. A települést 1181-ben említi először oklevél mint az esztergomi káptalan birtokát. (A középkori Dorog falu a mai központtól nyugatra, a Hungária mészüzem tájékán állt. Előkerült itt a templom és körülötte a temető. A romokat a meddőhányó temette el.)

A XIII. század közepén is erre vezetett Budára Esztergomból a legrövidebb út. Dorog egy része királynéi birtok, a királyné szakácsainak földje volt. 1278-ban Erzsébet királyné a margitszigeti domonkos apácakolostornak adományozta. Az 1280-as évekből arról is értesülünk, hogy a Hunt-Pázmán nemzetségnek is voltak itt birtokai. A fontos dorogi úton a középkorban az esztergomi káptalan szedte a vámot. A török hódoltság kezdetén nem pusztult el Dorog teljesen, tíz ház után adózott, de a későbbi háborúk nem kímélték, ezért a XVII. században elnéptelenedett, s 1694-ben települt be újra: 12 házban írtak össze német családokat. Mivel a fontos Bécs—Buda út mentén feküdt, már 1696-ban postaállomást létesítettek itt. A kuruc háborúk alatt — 1705- ben — átmenetileg újra elnéptelenedett, 1715-ben azonban már 35 jobbágycsalád lakott itt, tíz kivételével valamennyi német. 1720-ra pedig teljesen német településsé lett (29 család). Az esztergomi káptalan — amelynek birtoka volt — a katolikus lakosság számára 1735-ben kis templomot építtetett. A lakosság elsősorban szőlőműveléssel és burgonyatermesztéssel foglalkozott; emellett számottevő volt a lótenyésztés is. Az 1850. év jelentette a fordulópontot, amikor határában — véletlenül — jelentős mennyiségű barnaszenet fedeztek föl. Ezután gyors ütemben épültek ki a bányák a községben és környékén, s Dorog a bányavidék központja lett. A lakosság nemzetiségi összetétele is megváltozott, bár még a második világháború előtt is több mint 20% volt a németek aránya.

Dorog egyetlen figyelemre méltó régi épülete a katolikus templom, amelyet 1767—75 között építtetett az esztergomi káptalan. Széles homlokzatát ion falpillérek tagolják. Homlokzati tornyán órapárkány és alacsony sisak látható. A hajó három boltszakaszos, a szentély a hajónál keskenyebb. A templom padlójába süllyesztették 1823-ban Campion dorogi postamester vörösmárvány sírkövét.

159