Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

Hetek jó lesz ha mind beléegyeztek én nem ellenzem.” A válasz kétértelmű, attól függően, hogyan tagoljuk a mondatot. Ha tiltakozásnak értelmezzük, Így hangzik: A királynét meggyilkolni nem kell, félnetek jó lesz, ha mind beléegyeztek, én nem, ellenzem. De más helyre téve a vesszőket, éppen az ellenkező értelmet nyeri a mondat: A királynét meggyilkolni nem kell félnetek, jó lesz, ha mind beléegyeztek, én nem ellenzem. Az összeesküvők az utóbbi módon értelmezték és nem kegyelmeztek Gertrúdnak. A véres tettért Péter életével lakolt; a távollevő király hazasietve karóba húzatta. Bánk csak nádorságát veszítette el, később is betöltött országos tisztségeket: 1217— 18-ban horvát-szlavón bán, a 20-as években több megye ispánja lett. (Az, hogy őt és egész nemzetségét kiirtották, a Képes Krónika írója költötte, Zách Felicián 1330. évi merénylete megtorlásának mintájára.) Bánk bántól birtokait csak IV. Béla, a meggyilkolt Gertrud fia koboztatta el. Voltaképpen az összeesküvés indítéka a hatalomból és tisztségekből kiszoruló magyar urak elkeseredése volt, kísérlet az elvesztett tisztségek visszaszerzésére az idegenekkel szemben.

Gertrud királyné sírját, pontosabban a síremlék töredékeit az 1960—70-es években folytatott ásatás kapcsán sikerült megtalálni. A kolostor területén már 1913-ban is végeztek ásatásokat, melynek során négyszögletes kolostorépületet határoztak meg, előkerült a kútház és a templom fekvésére is fény derült. A kettős fallal körülvett kolostor nagy területen feküdt, a falakon belüli rész terjedelme meghaladja a 20 katasztrális holdat. Csaknem 60 m hosszú volt a templom, nagyságban a budai Mátyás-templommal vetekedett, kora gótikus, franciás jellegű pompás épület lehetett. A kolostor a török időkben vált rommá, területét azóta kincskeresők sokszor bolygatták. A feltárt részek állagát megóvják, helyreállítják.

Túra a Szurdok-völgybe. Pilisszentkereszt környékén kellemes kirándulóhelyek vannak, a Klastrom-kert fölkeresése maga is fölér egy kirándulással. Legérdekesebb közülük a Szurdokvölgy. A függőleges falú szakadék különleges sziklaalakzatai, a vízeséseket alkotó patak és az erdők különösen vonzóvá teszik a tájat. Érdekesek a mészégető kemencék, egy régi foglalkozás tanújelei. A község déli végétől a kék jelzésű út vezet át a szurdokon, az országúttal párhuzamosan. Kiérve a szurdokból, a jelzés a műútra vezet, ahol autóparkolót és pihenőhelyet találunk. A kék jelzés mentén délkelet felé haladva a turista Csobánka községbe jut.

158