Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
tárgy érvényesül olyan mértékben, amennyi értéke szerint megilletné. Az ötvöstárgyak sorában a legkorábbi darabok közül különlegességet jelent hazánkban egy bizánci, XII. századi Békecsók-tábla (sztaurothéké): falapra erősített aranyozott ezüstlemez, kettőskereszt alakú kivágással, melyben ébenfa ereklyetartót helyeztek el. A lemez bizánci rekeszzománc képei Nagy Konstantint és feleségét Helénát, továbbá a Passiót ábrázolják, azonkívül angyalokat. A Békecsók-táblát övező keret, melyet arabeszkek meg egyéb figurális motívumok díszítenek, XVI. századi balkáni munka. Európa egyik ötvösközpontja a középkorban Limoges volt. 1250 körüli alkotás limoges-i mintára valószínűleg Magyarországon készült körmeneti kereszt, famagot burkoló aranyozott rézből. Az előlapon a keresztre feszített Krisztus és négy evangélista domborművű alakja látható zománc díszítéssel. Eredetileg nem az esztergomi kincstár tulajdona volt, Szarvas határában találták. Nemcsak művészeti, hanem becses történelmi ereklye is a Koronázási eskükereszt. A XIII. század óta erre tették királyaink esküjüket. Maga az aranyból készült háromkaréjos szárvégű, gazdag filigrándíszű és drágakövekkel ékesített kereszt XIII. századi munka, talprészét 1634-ben készítették. A koronázásokon a király előtt vitték az esztergomi érsekek ún. Apostoli keresztjét, amely XV. század végi alkotás. Estei Hippolit érsek megrendelésére készítette Francesco Francia bolognai festő és ötvös. (A nyelét a XIX. században Simor érsek újíttatta meg.) A 32 cm magas aranyozott ezüst feszület előlapján aranyozott Krisztus test látható, a karéjos szárvégek zománcos alapját domborművek díszítik. A hátlap művészileg sokkal sikerültebb: aranyozott alapon niellotechnikával ábrázolták az evangélistákat és Mária alakját. Az itáliai reneszánsz kifinomult alkotása. A kincstár legértékesebb darabjának számítják a Mátyáskálváriát, az európai ötvösművészet gyönyörű remekét. A 72,5 cm magas színarany alkotás két részből áll. A felső rész, a tulajdonképpeni Kálvária 1410 körül készült, francia, párizsi ötvösmunka. Feltevések szerint Isabeu francia királynő ajándékozta 1424-ben Zsigmond királynak. Az alsó talprészt Mátyás király valamelyik Budán dolgozó itáliai ötvössel készíttethette. Mátyás fia, Corvin János örökölte a remekművet, aki Bakócz Tamás esztergomi érseknek elzálogosította, majd 1494-ben végleg eladta neki. A páratlan műkincs szerencsésen átvészelte a kincstár viszontagságait. A felső rész gótikus, torony alakú épületének fülkéiben próféták állanak s Krisztus megvesszőzése látható. Fölötte a Koponyák hegyén áll a feszület Mária és János apostol között. A színaranyból készült szobrocskákat teljes egészükben zománc borítja. A keretet gyémántok, rubinok, gyöngyök és zafírok ékesítik. Az alsó rész a szár, oroszlánkörmökön nyugvó háromszög alakú talpon áll, s ezt három szfinx tartja Mátyás címerével. A fülszerű átmenetet innen delfinek alkotják, a Kálváriára átvezető részt pedig 120
