Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
három zománcozott kép díszíti: ló, sas, illetve egyszarvú által vontatott diadalkocsi. A kincstár őrzi a legszebb magyarországi — erdélyi — gótikus kelyhet. Az ún. Suky-kehely, melyet 1440 körül készített mestere, Suky Benedek erdélyi főúr adományaként került a gyulafehérvári székesegyház birtokába. A török elől menekülő papok hozták a XVI. század elején Esztergomba. Az erdélyi ötvösremek aranyozott ezüstből készült. Hatkaréjos talpból nő ki a szár, melyen 6 — 6 szamárhátíves kápolnát ábrázoló keretben kis figurák állanak. Magán a kelyhen vésett domborművek láthatók, a talpon a Suky család címere. Az üresen maradt felületeket kék és zöld alapon fehér rozettákból álló sodronyzománc díszíti. A 27 cm magas kehely miniatűr díszítései voltaképpen szabad szemmel alig láthatók, csak nagyítóval lehetne igazán élvezni. Szécsi Dénes érsek kelyhe 1450 körüli munka, magyar ötvös műve, s ha nem is éri el a Suky-kehely szépségét, ez is gyönyörű alkotás. Hatkaréjos talpán Szécsi Dénes címere, a száron s a kelyhet tartó kosáron levélidomú mezőkben filigrános és sodrony- zománcos díszítés látható. Különleges készítmények a XV. századi bölény szarv-serlegek. Az egyiket, amely 1400 körül készülhetett, 1408-ban Jungingen Ulrich, a német lovagrend nagymestere ajándékozta Zsigmond királynak. Az efféle félméteres serlegeket asztali dísznek használták. Zsigmond voltaképpen kettőt kapott, de egyiket Pálóczy Györgynek ajándékozta, s ez Pálóczy esztergomi érsek révén került a kincstárba. A német kétfejű sasos címer és a Pálóczyak címere díszíti ezt a darabot. A szarv csúcsán kápolnaszerű dísz látható: a fülkében alakok, sasos és oroszlános címer, fölötte pedig Szent György harca a sárkánnyal. A lovag alakja újabb keletű. Van egy harmadik szarvserleg is a kiállításon: 1480 körül készült Mátyás király részére. Magyar munka. Ezt Corvin János adományozta az esztergomi székesegyháznak. Oláh Miklós pásztorbotja 1490 tájáról való munka, magyar ötvös készítménye. Aranyozott ezüstből van, gyöngyök és drágakövek díszítik. Oláh Miklós 1553—68-ig volt esztergomi érsek, s nagyműveltségű humanista lévén, németalföldi tartózkodása idején levelezésben állt Rotterdami Erasmussal. Megírta Attila hun király történetét, s „Hungária” című munkájában képet rajzolt a Mohács előtti Magyarországról. A XVI—XIX. századból a felsoroltakon kívül még számos kelyhet, úrmutatót, ereklyetartót, mellkeresztet és gyűrűt láthatunk a kiállítás üvegvitrinéiben. Az ötvösművek mellett nem kevésbé gazdag a kincstár a textil- művészet remekeiben. A legkorábbi darab egy velencei, XIV. századi oltárelőteritő, melynek közepén színes selyemben, arany- és ezüsthímzéssel a sírból kilépő Krisztus látható. A hímzés magyar munka. A XV. századi miseruhák között van magyar alapanyagú is, de többrégükhöz velencei és firenzei bársonyt használtak. Nemcsak művészettörténeti, hanem történeti szempontból is fontos 121
