Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
tetett. A kápolnát szánta élete fő művének, sírhelyének. 1521. július 12-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy „testemet pedig temessék a föld gyomrába, a Boldogságos Szűz Mária Annunciata kápolnájába, amelyet én építtettem az esztergomi székesegyház déli oldalán”. Szent István vértanú kápolnája a Bakócz- kápolnával szemben, a székesegyház északi oldalán nyílik. A középkori Szt. István vértanú templomának és prépostságának emlékére létesítették. A téglalap alaprajzú kápolna legfőbb éke a főoltár, melyet dór stílusú oszlopok öveznek. 1831-ben készítette Ferenczy István, a magyar klasszicista szobrászat vezéralakja. Hazánkban az effajta, pusztán szobrászati díszű oltár ritkaságnak számít. A sokszínű tabemákulummal koronázott oltárasztal két szabadon álló oszlop között helyezkedik el. Erre komponálta a szobrász a térdre roskadó fiatal vértanú oldalnézetű alakját. Érzelmileg megragadja a nézőt a szent szelíd megadással fölfelé tekintő feje és kéztartása. Az oltár felső részéről angyalalak száll le, és koszorút nyújt a vértanú felé. A kápolna másik jelentős szobrászati műve Károly Ambrus érsek síremléke 1826-ból. Giuseppe Pisani modenai szobrász alkotása. A fiatal prímás alakja nyitott kőkoporsóból emelkedik ki, fél karjával párnára támaszkodva. A mozgalmasságot két angyalalak fokozza. A fiatalon elhunyt (1809) főherceg jelképes síremléke hazánkban ritka síremléktípust képvisel ugyan, de egészében nem számít különösebben kiemelkedő művészeti alkotásnak. A kupola terébe jutunk, ha a két oldalkápolna után előre sétálunk. A kupola csegelyeit Ludwig Morált müncheni festő négy egyházatyát ábrázoló mozaikja díszíti. A két keleti kupolapilléren egy-egy szobor látható. Az egyik Pázmány Péternek, a XVII. századi magyar ellenreformáció, de egyúttal a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának szobra, Pietro della Vedova alkotása, 1884-ből. Pázmány Péter (1570—1637) református családból származott, majd katoüzálva a jezsuita rend tagja lett, s 1616-tól haláláig esztergomi érsek. Nevéhez fűződnek a hitvitázó irodalom fontos alkotásai, amelyek számunkra ízes magyar nyelvük miatt fontosak. A magyar tudományos és irodalmi nyelv megteremtése terén Pázmánynak óriási érdemei vannak. Nagyszombatban, az érsekség akkori székhelyén 1619- ben papneveldét alapított, 1635-ben pedig létrehozta a mai budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ősét, a nagyszombati egyetemet. A másik pilléren Simor János érsek szobrát, Stróbl Alajos 1882-ből való művét látjuk. Simor János bíboros (1813—91), esztergomi érsek koronázta meg Ferenc Józsefet. Jelentős műpártoló volt, s igen jelentős jótékony célú működése is. Nevét elsősorban az általa alapított Keresztény Múzeum és a prímási palota gazdag könyvtára tartotta fenn. A kereszthajók két mellékoltárának képeit (a Golgota, valamint Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának 118
