Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
járó, de hivatalos tisztességgel is fogadta. A császár pedig négy napon át időzött itt... A királyné pedig a császár úrnak egy gyönyörű sátrat ajándékozott, azt — mind székében, mindhosszában — skarláttal vonatta be, továbbá megajándékozta őt egy nyoszolyával, értékes mívű párnával és takaróval, valamint egy elefántcsontból való karosszékkel és vánkossal, amelyek oly ékesek voltak, hogy azt elmondani is képtelenség... Innen a király a császárt a Grane-nak nevezett várba vezette...” A királyi palota építkezése még be sem fejeződött, mikor — 1188 és 1198 között — leégett a Szt. Adalbert- templom, amelyet Jób érsek (1185—1203) építtetett újjá. III. Béla király utódja, Imre idején Esztergom királyi központ jellege kezdett megszűnni. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy Imre az esztergomi királyi palotát „mely még nem készült el” 1198-ban az érseknek adta, azzal a kikötéssel, hogy ha arra szüksége lenne, rendelkezésére bocsátja. Ettől függetlenül az érsekséget és a káptalant jelentős birtokokkal gyarapította a király. Ekkor már a káptalané volt az esztergomi vásárvám egésze és a vásártér. A város polgárait gazdaságilag sújtó királyi adományok évszázadokig nyúló pert eredményeztek a későbbiekben. Esztergom külön negyedében laktak a latinusoknak nevezett polgárok, akiknek szép, tornyos várost ábrázoló pecsétnyomója is fönnmaradt. Az esztergomi királyi várost 1223-ban tűzvész sújtotta, de ezt a település hamar kiheverhette, mert a tatárjárás leírása kapcsán már nem szóltak a krónikások a tűzvész nyomairól. A város kapuit és árkát 1201-ben említette először oklevél. A városnak pompás kőházai voltak, johan- nita és templárius kolostora, meleg fürdője, a nagy szigeten pedig bencés apácakolostor állott. IV. Béla király 1239. szeptember 29-én kelt oklevelében adott engedélyt Róbert érseknek, hogy a hévizeken túl, a Vár-hegy alatt a szolgálatában álló népek számára várost alapítson. Az érsek azonban néhány héttel az oklevél kibocsátása után meghalt, s a tatárjárás előtt aligha épülhetett itt város. A várral szemben levő Szent Tamás-hegyen viszont már a tatárjárás előtt megvolt a Becket Tamás tiszteletére emelt prépostság épülete, a hegy aljában pedig a prépostság jobbágyainak települése. A Vár-hegytől északra esett azelőször 1230-ban említett Szentgyörgymező prépostsága és a környező település. 12
