Wallon Emma: Az esztergomi Széchenyi tér (1963)

6. A törökkori Esztergom képe. XVT. század (Dillich metszete)

én a vár feladásával végződött. A védők megnyitották a várkapukat s bevonult Szulejmán szultán a török császári zenekar hangjai mellett. A győztesek behatoltak a templomokba, szétzúzták a szobrokat, földre tiporták a kereszteket, összetörték a festményeket, a keresztény magyarokat pedig kihajtották a várból.

1594-ig állandóan török kézen volt Esztergom. Ez év tavaszán az egyesült császári seregek Mátyás főherceg vezérletével ostromot indítottak Esztergom visszafoglalására. Ebben az élethalál harcban halt hősi halált nagy renaissance költőnk, Balassi Bálint. Résztvett az ostromban barátja, Rimay János költő, továbbá Magyari István sárvári evangélikus prédikátor is. A nemzetközi seregben volt Claudio Monteverdi, a híres zeneszerző, az olasz opera megteremtője. Az ostrom fényes sikerrel, Esztergom felszabadulásával végződött. 1605-ig magyar kézen volt Esztergom, ekkor a törökök újra visszafoglalták s 1683-ig, az országos felszabadító háborúig birtokukban tartották (6. kép). Az Esztergom-környéki harcokban, 1620-ban részt vett René Descartes francia filozófus is, és már a török háborúban — az 1680-as években — kitűnt hősiességével Bottyán János, a későbbi legendás kuruc generális.

A harcok során sok ház elpusztult. S az idővel még dacoló épületek a török vallási felfogásnak estek áldozatul. A török hódítók nem engedték meg a házak kijavítását. így dőltek romba sorra a Széchenyi tér egykori fényes palotái, a legendás hírű Szennye-palota s a Szent Lőrinc

13