A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

ADALÉKOK A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG FÖLDTANI MEGISMERÉSÉHEZ Kraus Sándor Magyarország barlangföldtanilag világhíres ürege, „A tipikus hévizes eredetű barlangok" alapesete. Hírét a Jakucs László által készített gipszmodell rajzának köszönheti, ami ma is szerepel minden nagyobb szakkönyvben. Kialakulásáról, formakincséről azóta is csak az általa-közei 60 éve, az akkori ismeretek alapján készült „kénsavas-gipszes" elmélet ismert. (Igaz, hogy a többi jeles üregrendszerünkről sincs szinte semmi szakanyag...) Több éve folyó-szórványos-megfigyelések és vizsgálatok alapján néhány részkérdésről kívánok beszámolni, mivel a barlang teljes kialakulási folyamata, fejlődése még több részletében ismeretlen előttem. (Ezeket a további LELADATOKAT is feltüntetem.) A fő üregesedés előtt történtek (tektonika, őskarszt) A barlang felső triászkori Dachschteini Mészkőben van. Ez az anyag már képződése során, a tengerszint rendszeres ingadozása miatt többször karsztosodott kis mértékben. A következő földtani korok, a jura és kréta üledékei nem ismertek ezen a hegycsoporton, bár egykori meglétük feltételezhető. A Kis-Strázsa-hegyen eocén homokkő található, bizonyosra vehető, hogy a mi hegyrögünket is beborította egykor. A kőfejtőkben sok őskarsztos nyomot találni. (Veress M. et. A1.2001, Karszt és Barlang p. 51-62. A tengerparti(?) üregek közül talán legszebb a középső Strázsa-hegyen levő Oskarsztosbarlang. Azaz egyértelmű, hogy a mészkőtömeget többször érte üregesítő hatás, ami a Sátorkőpusztai-barlang későbbi kialakulására is hatással lehetett. Az évmilliók során erős hegymozgások ismétlődtek, ezért a kőzet erősen összetöredezett, majd a repedések többségét kalcit töltötte ki. A miocén során történt nagyarányú mozgások által okozott repedésekbe-a néhány kilométernyire levő vulkánműködés kísérőjeként-kevés ércásvány, főleg pirit vált ki. Ez a nagy barlang kialakulása és ásványkiválásai (gipsz) miatt rendkívül frontos tény. Ahol barlang (üreg) van, ott gyakran cseppkő is előfordul. Régen is ez volt a jellemző: a mai járatokban néhol tömör, sötétvörös kiválás található. így a bejárat fölötti sziklafalon a felszínen is láthatjuk ezt, de fontos előfordulása van az alsó teremben a forrás dombjának tetején. Utóbbinak jelentősége van abban, hogy bizonyítja: az alsó részen már nagy régen is volt üreg, aminek képződése valószínűleg független volt a mai „nagy" barlangtól. Egy törmelékből származó mintán (4.3. ábra) az is látszik, hogy ez az „Oscseppkő" a későbbi kőzetmozgások során eltörött, elmozdult. Fontos lenne tudni ezeknek a kiválásoknak abszolút korát (FELADAT), és minél több helyen megtalálni őket. A mai barlang fő üregeinek kialakulása A barlangot végigjárva feltűnő különbséget látunk az alsó rész (Benedek-terem) és a fent lévő, lényegesen kisebb, tekervényesen csatlakozó, döntően gömbfülkés szakasz között. 59