A Sátorkőpusztai-barlang
Tartalom - A legújabb kutatások
Azt is fontos észrevenni, hogy amig a lenti teremben a kalcittelérek mélyen belógnak az üregbe, addig fent (a Ferde-terem kivételével) sehol sem látunk ilyent, mindenütt a gömbfülkés formákkal találkozunk. Közismert geokémiai jelenség, hogy az azonos vegyi összetételű anyagok-mint a CaCCh - ból álló mészkő-oldódása során a kristályok méretének nagy fontossága van. Minél apróbbak, annál gyorsabban oldódnak a fajlagosan nagyobb felületük miatt. Ebből következik, hogy a víz alatti üregtágulás során-ha az áramlás sebessége elhanyagolható-a kalcittelérek és az ősmaradványok többsége nem (vagy alig) oldódik, míg körülöttük a kőzet anyagát eltávolítja a víz. Ennek eredménye a Benedek-terem boxwork tömege. (A csúnya külföldi szó az össze-vissza álló telérek által létrejött „dobozszerkezetet" jelenti.) A kőzetet a kalcittelérek a felsőbb részeken is sűrűn átjárták, de nem állnak ki a falból, ezért feltételezhető, hogy az ottani formák más folyamatok eredményei. Valószínű, hogy eredetileg itt is víz alatti üregesedés történt, hasonló módon tagolt felületeket hozva létre, ám ezek később átalakultak. A jelenlegi melegforrások üregeiben megfigyelhető, hogy a vízszint fölött minden kiálló tárgyra, sziklaélre erős páralecsapódás történik. A falak többi részén is van lecsapódás, de csak kisebb mértékű. A zárt üregekben feldúsuló széndioxid segítségével ez a kondenzvíz-azaz szénsavas oldat-oldja a kőzetet. Ahol erősebb a lecsapódás, ott több anyag tud feloldódni, ezért ilyen körülmények között a kiálló telérek(vagy régi kiválások, cseppkövek) leoldódnak és egységes gömbded felület alakul ki. Ezt láthatjuk ebben a barlangban is. Szintén mai, aktív melegvizes barlangokban tapasztalható tény, (pl. a Tapolcaitavasbarlangban is ), hogy a vízszint alatt kemény a kőzet felülete, míg följebb a légtérben már puha, körömmel jól karcolható. Magasan ez a puhulás, mállás már centméteres mélységet is elérhet. A Sátorkőpusztai-barlangban egyes gömbfülkékben az ujjunkat is bedughatjuk a falba, olyan mélységig hatolt már (egykor) az átalakulás. Röntgenvizsgálat alapján a porlott, puha anyag is tiszta kalcit, tehát a Jakucs László által leírt gipszes kőzetmállasztó hatás tévedés volt. A mállás kőzettani lefolyása még nem ismert: csak feltételezzük, hogy az egykori tengeri mésziszapot cementáló kalcit oldódik ki elsősorban. Ez is további vizsgálatokat érdemlő FELADAT. Részleges kitöltődés, új üregesedési fázis A barlang egyes formaelemei illetve kitöltései azt bizonyítják, hogy a vízszint változása ésvagy más okok miatt-feltöltődés és üregesedés (Vagy jelentős belső anyagáthalmozódás többször történhatett. Ezeknek a különböző helyeken lévő jelenségeknek összetartozása és időbeli sorba rendezése nehéz, sokféleképpen értelmezhető. Az egykori kisebb üregek (őskarsztok) formái és anyagai ugyanúgy jelen vannak a ma ismert „nagy" barlangban, mint az elmúlt 60 év feltárásai, anyagáthalmozásai. Mindezek felismerése, megtalálása és értelmezése aprólékos helyszíni vizsgálatot igényel. Ehhez barlangföldtanhoz értő (lehetőleg tapasztalt) emberek kellenekezekből nem bővelkedik az ország. Fiatalok, tiétek a jövő! (Régebben úgy volt, hogy a miénk.) A barlang középső és felső részein sok áramlási cső és visszaoldott felület látható. Ezek valószínűleg azonos fázishoz tartoznak, így térképen ábrázolva következtetni lehet az egykori áramlási útvonalakra, amiből az azóta történt változások is felismerhetők. így például a Kacsa környékén cementált üledékdugó volt, aminek nyomai i látszanak. Kérdés, hogy ez a kitöltés mikor került oda, mikor omlott (?) le, stb. FELADAT. A mai számítógépes lehetőségek segítségével szép FELADAT volna egy térmodell elkészítése. Ha több mint fél évszázada volt erre lehetőség lécek, gipsz és madzagok, drótok segítségével, akkor a mai barlangászok között is akadhat erre vállalkozó ember. (Bár már látnám!) 60
