Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR

Az 1397-ben tartott egyházvizsgálati okmány szerint Küküllői János kanonok volt az első, ki könyveket hagyományozott az esztergomi főegyháznak. Vitéz János érsek (f 1472) Esztergom várában lévő könyvtárát gazdagon felszerelte latin és görög szerzők műveivel. Midőn Esztergomból az érsekség Nagyszombatba menekült, a könyvtárt is oda szállították. Az 161 i-i nagyszombati zsinat kimondotta, hogy minden elhalt esztergomi érsek és kanonok könyvtárhagyatéka a főszékesegyházi könyvtárt illeti. Lippay György (f 1666) megszerezte Fugger Antal 1681 kötetnyi könyvtárát. Mivel a prímások állandóan Pozsonyban laktak, ott új könyvtár létesült, melynek Batthyány József bíbornok gazdag kéziratgyűjteményt ajándékozott. Nagyszombatban a káptalan külön könyvtárt is létesített, melynek alapját az 1641-ben elhalt Kőszeghy László kanonok könyvtára alkotta. Pozsonyban könyvtárnoki hivatalt is szervezett, melyet elsőnek Ungerhoffer József nyert el. Károly Ambrus 1808-ban, pozsonyi palotájában, a könyvtárt újból felállíttatta és lajstromoztatta. Ekkor a prímási levéltárat elkülönítették. A franciák elől a könyvtár egy részét Budára vitték, a többit a franciák erősen megdézsmálták. 1821-ben a pozsonyi könyvtárt Esztergomba helyezték át, ahol a vízivárosi ferencrendiek volt templomában helyezték el. Itt egybeolvadt a Nagyszombatból szintén idehozott régi könyvtárral. Kopácsy prímás kezdeményezésére épült fel az új könyvtári palota, mely 1853-ban nyert befejezést. Ekkor a nagyszombati 20.094 kötetes könyvtárt (közte 521 kézirattal) szintén Esztergomba helyezték át és egyesítették az ottlévő könyvtárral, mely az 1821 óta már ott gyűjtött könyvekkel is gyarapodott. 1855-ben az egyesített könyvtár 54.816 kötet nyomtatványból és 1391 kéziratból állott. 1860 óta minden főegyházmegyei pap tartozik nyomtatásban megjelent művéből egy példányt beküldeni. 1874ben Feichtinger János c. kanonok az egész könyvtárt újra katalogizálta. 1895-ben készült az egyetemes cédulakatalógus. 1898-ban az egész könyvtárat kényelmesebb kezelés és helynyerés céljából újra rendezték. A könyvtár jellege általános, elsősorban azonban történelmi, kivált egyháztörténelmi műveket gyűjt. Állománya 120.000 kötet, ezek között 738 ősnyomtatvány, igen sok kézirat, továbbá térkép- és metszetgyűjtemény 12 teremben elhelyezve. {19) Magyarország műemléki topográfiája 289