Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR

A KÓDEXFESTÉSZET EMLÉKEI A FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁRBAN Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexeiről az első ismertetés a mult század közepén Ocsovszky Ferenc tollából jelent meg a Religio 1856. évfolyamában (Az esztergomi főegyház könyvtára). A könyvtár anyagáról és kódexeiről még Kovachich Márton György 1810 1812-ben írott útinaplója számol be, amely Palkovich György könyvtárnok 1811. évi katalógusa alapján készült. (Index codicum mss. antiquorum in Bibliotheca V. Cap. Ecc. Metr. Strig. A. 1811 confectus per Georg Palkovich Theol. Profess. et Bibliothecarium eiusdem. Lásd: Kovachich M. G.: Repertórium Manuscriptorum et Monumentorum diplomaticorum in expeditione diplomatico litteraria conscriptum Anno 1810, 1811, 1812. Orsz. Széchenyi Könyvtár. Fol. lat. 139. 118 — 236. 1.) Kovachich útinaplóját azonban csak 1882-ben közölte Csontosi János a Magyar Könyvszemlében (Az Esztergomi Főegyházi könyvtár kéziratai). A könyvtár kéziratainak egy részét ismertette Paul Lehmann (Handschriften und Handschriftenbruchstücke des 8 15 Jahrhunderts in Esztergom. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1938. 166 -172. 1.), míg a liturgikus kéziratokkal legújabban Radó Polikárp foglalkozott (Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai. A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola 1940/41. évkönyve. Pannonhalma, 1941. 86 142. 1.). Ezen kívül az irodalomban csak egy-egy kódex ismertetésével találkozunk. A könyvtár díszesebb kéziratai közül néhány szerepelt az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum Könyvkiállításán (1882), az Ezredéves Országos Kiállításon (1896), a Régi Egyházművészet Országos Kiállításán (1930) és a Magyar Nemzeti Nyomtatványkiállításon (1937). Munkánk fölépítésében külföldi mintaképeket követtünk, elsősorban a legnagyobb ilyen tárgyú kiadványt, az 1905 óta megjelenő „Beschreibendes Verzeichnis der illuminierten Handschriften in Österreich" című sorozatot. Kiindulásul dr. Zákonyi Mihály ny. főlevéltárnok úrnak, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár volt igazgatójának, a Műemlékek Orsz. Bizottsága megbízásából készített kéziratos katalógusát használtuk. A kódexfestészet emlékei sorába beiktattuk a könyvtár öt díszesebben festett nyomtatványát. így két német ősnyomtatványt, a Lövöldi-Corvinát és egy mainzi Bibliát. Továbbá egy XVI. századi velencei nyomtatványt, Oláh Miklós Pontificale-ját. Ez utóbbiban Oláh Miklós festett címerét találjuk, amelyet magyar mester készített: ezért a velencei nyomtatványt kétízben, a magyar és az olasz emlékek sorába is beiktattuk. Ezenkívül az 1511-ben Velencében nyomtatott Missale Zagrabiense két példányát ismertetjük, amelyeket a XVI. század végén Chereödi János pécsi püspök, illetve Kutassy János győri püspök részére díszített egy-egy magyar mester. A Velencében 1477-ben kiadott Aquinoi Szent Tamás „Pars prima summae Theologiae" című ősnyomtatványt (Könyvkiállítási Emlék 17. 1. 41. sz.), amelynek utolsó lapján Váci Pál bejegyzése olvasható („Illuminavi Anno domini M CCCC LXXX . . . ego, fráter Paulus de Wacia, Magister in Artibus et theologia") nem soroztuk a kódexfestészet emlékei közé. Az ősnyomtatvány ugyanis festett díszítést nem tartalmaz, csak vörös kezdőbetűket, fejcímeket és feliratokat. BERKOVITS ILONA 290