„Lux Pannoniae"
Tartalom - HORVÁTH ISTVÁN: Az esztergomi királyi- és érseki székhely az Árpádok korában
elpusztítják a tatárok. 1249-ben IV. Béla király a várba telepíti a királyi város maradék latinus polgárait, majd amikor visszatelepíti őket a városba, 1256ban végérvényesen az érsek tulajdonába adja az egész várat. Ettől kezdve az érsekek lakják a korábbi királyi palotát, és a XIV-XV. században jelentős építkezésekkel teljesen átformálják. A Várhegy legkorábbi (államalapítás kori) épülete Géza fejedelem palotája lehetett, amelynek ez idáig biztos maradványát nem ismerjük. Meggyőzőnek tartjuk azonban Lepold Antal véleményét, miszerint a fejedelmi palota a hegy északi felén, a mai bazilika északi tornya közelében, az ugyancsak korai alapítású Szent István vértanú temploma mellett állott. 5 (1. kép) Az egykorú fejedelmi paloták kivétel nélkül kápolna vagy templom mellett, sokszor azzal összeépítve létesültek. 6 Az esztergomi Várhegy legkorábbi keresztény temploma pedig az említett Szent István templom volt, amely minden bizonnyal a 973 utáni hittérítés során épült a passaui térítő-egyház védőszentje, Szent István protomártír tiszteletére. A templom 1397. évi cannonica visitatiója szerint azt, még István király születése előtt, Géza építette. "... dictam ecclesiam esse fundatam ante tempóra beati Regis Stephani scilicet per dominum Geyzam regem patrem eiusdem" A jegyzőkönyv 22. pontja pedig egyenesen azt állítja, hogy István király a templom melletti, akkor kápolnának használt helyiségben született: "in capella, in qua natus fűit beatus rex Stephanus. 7 - E helyiséget Lepold Antal Géza fejedelem palotája maradványának tartja. 8 A török háborúkban rommá lett templomnak eredeti formáját nem ismerjük, késői, a XIII. századra keltezhető, a romok elbontásakor felvett alaprajzát Mathes közli. 9 (2. kép) Maradványait a mai bazilika építésekor semmisítették meg úgy, hogy az 1999. évi ásatásunk során még alapfalait sem találtuk meg. 1 0 A Várhegy északi felén további jelentős épületek álltak már a XI. században, azonban a mai bazilika építését megelőző bontások és nagyarányú tereprendezések során a hegynek főleg középső harmadát néhol 6-11 m mélységig kitermelték, 1 1 így itt még a falalapozások sem maradtak meg. Ennek a nagyarányú tereprendezésnek estek áldozatul a Várhegy közepén István király által alapított Szent Adalbert székesegyháznak - az esztergomi érsek főszékesegyházának maradványai is. - A török háborúkban rommá lett templom (jelentős) maradványait a XVIII. század közepén részletesen leírta 16
