„Lux Pannoniae"
Tartalom - HORVÁTH ISTVÁN: Az esztergomi királyi- és érseki székhely az Árpádok korában
Széless György vár-plébános, 1 2 a bontások során felmért alaprajzát 1827-ben szintén Mathes János tette közzé. 1 3 (3. kép) Eszerint az 1343. évi török foglalásig sokszorosan átépített templom háromhajós, nyugati toronypárja előtt előcsarnokkal ellátott bazilika volt, oldalához a középkorban mellékkápolnákat építettek. - XI. századi meglétéről az írott források mellett csupán néhány fennmaradt kőfaragványa s talán az ismert alaprajz egyes részletei: pl. a két mellékszentély kívül egyenes, belül félköríves záródása tanúskodik. 1 4 (4. kép) A Szent Adalbert székesegyház déli oldalán állt a XI-XII. század fordulóján kialakult káptalan kanonokjainak közösségi épülete, a "monasterium Sancti Adalberti". 1 5 A Várhegy északi felén állt továbbá a korai érseki palota is, melynek maradványait - a bazilika építésekor kevésbé bolygatott ÉNy-i oldalon Zolnay László találta meg 1957-ben, aki megállapította, hogy az eredetileg a nyugati várfalra támaszkodó, Ny-K-i tengelyű, téglalap alakú épületnek északi homlokzati fala 23 m hosszan még nyomon követhető. Bár az érseki palota első okleveles említése csak 1239-ből ismert, Zolnay - részben az előkerült régészeti leletanyag alapján - azt XI. századi eredetűnek tartja. 1 6 A többszörösen átépített és D-i irányban is megbővített épületet 1821-ben bontották el. 1 7 A hegy déli végén emelkedő királyi palota és az említett épületek védelméről nyilván a korai időktől gondoskodtak. Az említett 1397. évi cannonica visitatio szerint magát az esztergomi várat is Géza kezdte építeni: "...qui constuxit etiam Castrum Strigoniense..." 18 Eszerint már a fejedelmi palota és a Szent István protomártír templom is valamilyen formában megerődített hegytetőn állhatott. E korai erődítmény formáját nem ismerjük, hiszen a Várhegy erődítéseit egyrészt sokszorosan átépítették, másrészt a bazilika építésekor jelentős részét elbontották. Az eddig ismert maradványok, történeti - régészeti adatok szerint Esztergom mint a legkorábbi magyar kővárak egyike ( "másika" Székesfehérvár) szerepel a szakirodalomban, 1 9 és valóban - főleg Nagy Emese (majd jómagam) kutatásai is jelentős, korai kőfalakat eredményeztek. Ezek keltezése azonban - a kísérő leletanyag (főleg kerámia) alapján - eléggé bizonytalan. Az 1999. évi kutatás e téren váratlan eredményt hozott: a XII. századi V.-,' .V 17
