„Lux Pannoniae"
Tartalom - HORVÁTH ISTVÁN: Az esztergomi királyi- és érseki székhely az Árpádok korában
HORVÁTH ISTVÁN Az esztergomi királyi és érseki székhely az Árpádok korában A Duna és Garam összefolyásával átellenben, stratégiai és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos vízi, és szárazföldi útvonalak metszéspontján fekvő Esztergom legfontosabb részét, a dunai átkelőhelyet az alig 50 méterrel a folyam fölé emelkedő Várhegy uralja. A hegy tetején a kelta oppidum helyére épített római Castrum maradványai állhattak még a honfoglalás idején. A kedvező településföldrajzi adottságok mellett a politikai helyzet alakulása is jelentős településfejlesztő tényezővé vált a X. század végén, amikor Géza fejedelem Esztergomot választotta állandó székhelyéül. 1 973 húsvétján innét küldte követeit Quedlinburgba Ottó császárhoz. Itt született (975 táján) fia, Vajk, akit itt kereszteltek meg, majd - Géza fejedelem halálának évében - 997-ben a németül Gran-nak nevezett Esztergomban történt meg fejedelemmé avatása is - kardfelövezéssel. 2 Az új évezred első napján, 1001. január 1-én itt koronázták Istvánt királlyá - itt alapította az. első magyar érsekséget ugyancsak 1001-ben -, és Györffy György véleménye szerint István király 1038. augusztus 15-én valószínűleg itt is halt meg. 3 Végül itt állt az a "Regia Civitas" - Királyi vár, amely az általa Esztergomban veretett első magyar pénzek feliratán is szerepel. A XI. század elején többször emlegetett, kiemelkedő jelentőségű királyi székhelyről (központról) az írott források egy ideig hallgatnak, de Könyves Kálmán idejétől kezdve ismét megnő szerepe, és mint állandó királyi székhely szerepel a XIII. század elejéig. II. Géza király 1147-ben itt fogadja a keresztes seregekkel a Szentföldre tartó III. Konrád német és VII. Lajos francia királyt. 1189-ben pedig, amikor nagy építkezések folynak a várban, III. Béla ugyanitt vendégeli meg a seregével szintén a Szentföldre vonuló Barbarossa Frigyes német császárt. 4 A királyi székhely elszakadása Esztergomtól a XII. század végén indul meg, és a XIII. század közepére következik be végérvényesen. 1198-ban Imre király a várat és a még nem teljesen kész királyi palotát az érseknek adományozza, a palota átadása azonban ekkor még nem végleges. A tatárjárás alklmával Simon ispán íjászaival sikeresen megvédi a várat, a várost azonban 15