„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

lünetta szabályos félkör (3. kép). A hevederbordák indításának irányát is meg lehetett határozni, s ebből a záradék alaprajzra vetített helye pontosan meghatározható. A hevederborda mérete azonos a kettős kapun át belépve kitárulkozó Studiolo Zodiákus ívének méretével. Ez a tény is alátámasztja az fentebb kifejtett véleményt, amely szerint a Beatrix-terem az egységes építési koncepció része, így a kettős kapu eleve belső térbe készült. A terem érdekessége, hogy a 15. századi újrahasznosítás igen jól leolvasható, s ezt a harmincas évekbéli helyreállítás is értelmezhetően mutatja be. A tölcsérablak elvesztette szerepét, egy szegmens átívelésű nyílás a felét át is vágja. A nyílás az egész falvastagságot áthatja, így joggal vélhető valamifajta zárterkély létesítése. Ez azonban az ostromok során elpusztult, a hadászatilag kellemetlen nyílást a külső fal kb. negyed vastagságában elfalazták. Az erkélynyílás nívója a mai padozat felett 45 cm-re van, mivel a 15. században a románkori nagytáblás kőpadlót feltöltésre helyezett égetett agyag (tégla) lapokból készített padozattal látták el. Ezt a téglapadlót a harmincas évek feltárásakor eltávolították, mert letakarta a románkori kapulábazatokat. Az elbontásról régészeti dokumentáció sajnos nem maradt ránk, pedig a feltöltések mindig tartalmaznak kormeghatározó, értékes leleteket. A kényelem érdekében a 15. század legvégén, de lehet, hogy a 16. század elején az udvarra néző ablakot megnagyították, belevéstek a 12. századi kváderfalba. Az új ablaknak vörösmárvány padkája maradt meg, átívelése félkörös. Az arányokból és e maradványokból Várnai Dezső azt állapította meg, hogy egy igazi, érett quattrocento stílussal formált vörösmárvány anyagú, reneszánsz ablak került a románkori ablak helyébe. Az udvari külső falon, a könyöklőrész magasságában sérült konzolocskákat látunk, szintén vörösmárványból. Az ablak ívéhez illeszkedőnek tartott még Várnai egy megtalált (a proveniencia pontos meghatározása nélküli), íves faragványt, amely kétségtelenül ekkora íves nyílásnak része volt. A töredék stílusa és a kidolgozás minősége egyértelműen Bakócz korszakához köti a keletkezés időpontját. Más vélemény szerint az ilyen jellegű vörösmárvány töredékek a régi érseki palota épület Bakócz általi felújítási munkához tartozhattak. A terem előszoba felőli falában egy beomlás nyomán, ahol ma átjárás lehetséges, kéménylyukat látunk a fal magjában felmenni. Várnai szerint utólagos bebontással e falszakaszon kandallót építettek, mert e helyen eredetileg nem volt nyílás, csak a bontás gyengítette a válaszfalat. 153