„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

Esztergom 1595-ig tartó, első török korában a nagy palotaszárnyban nem laktak a törökök, de a Fehér toronyban tartózkodhattak. Várnai Dezső figyelte meg, hogy a hevederívek indításánál olyan belevésések vannak (most téglával kifoltozva láthatók), amelyek borona csomópontú, mennyezettartó gerendázat beillesztésére utalnak. Másutt a kutatások fényt derítettek arra, hogy a törökök a korábbi romosodott épületeket úgy hasznosították, hogy fából, paticsból, vályogból kisebb részeket elkerítve beépítették ("ház a házban" eset). Feltehető, hogy a szétlőtt, beomlott emelet helyén a szabad ég nézett a Beatrix-terembe, ezért átmeneti famennyezetet kreáltak addig, míg a feltöltés és ágyúterasz kialakítása be nem következett. Várnai Dezső azt feltételezte, hogy Beatrix építtette át a termet faburkolatossá, s úgy képezték ki, mint egy Stube belsejét. Az erkélyfülke sarkán észlelni vélte a burkolat boronás lenyomatát. Az bizonyos, hogy a teljes rombolódás előtt használták ilyen módon a termet. A második török korban, az 1605-ös ostrom utáni időszakban azonban egész bizonyosan nem használták a lakótornyot a sebtiben való kijavítások után, pontosan a betöltések miatt. Ugyanis a betöltés a beomlás anyagát tartalmazta. Kérdéses, hogy a torony javítása és az üregeknek átminősülő egykori termek betöltése mikor történt: a kereken tíz éves keresztény fennhatóság idején-e, vagy az újabb török megszálláskor? Dolgozószoba A lakótorony tömegében elhelyezkedő Studiolóba, más néven Dolgozószobába arról a kis folyosóról lehet belépni, amely a palotakapu előcsarnokával és a Kápolnával és egy középkori mértékkel nézve elég széles csigalépcsővel áll térkapcsolatban. Tehát egy igazi bejárati irány határozható meg az elosztó közlekedő terecske felől. A bejárás egykori rendjének érzetét elhomályosítja a mai múzeumi forgalom, amely gyakorlati okokból éppen ellenkező irányba vezet. Magából a Stúdióiéból újabb három irányba lehet tovább lépni. Szinte szemközt a lakótorony másik helyiségébe lehetett átmenni, egyszerű, bélletes, egy oszloppáros kapun át. Ma is épségben meglevő, keskeny, félköríves ajtó vezet egy lépcsőhöz, amely a várhegy sasbércének sziklateraszához vezet le. A harmadik átjárás talán a legizgalmasabb, mivel ez egy a Studiolóhoz hasonlóan, igényesen kialakított terembe vezet, amelyet a feltárók "Beatrix-teremnek" neveztek el. Az átjáró félkörívesen boltozott, azonban a Beatrix-terem felől csodálatos kettős kapuzat szélesebb ívébe torkollik (4. kép). 154