„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

1938 óta több mint 60 év telt el, s az 1960-as évek végétől több megszakítással folytatódó kutatás eredményei új fényben világítják meg a palota épületeit. A palota használat szerinti összetevői Maga a palota épületegyüttese külön fallal elkerített, külön kapubejáróval ellátott része volt az esztergomi várhegynek. A Szent Adalbert székesegyház mellett a másik súlypontja volt a Várnak. A palota többféle épületrészből tevődött össze, amelyek különféle használati céloknak felelnek meg. A funkciók szerinti elemzés közelebb vihet minket a fennmaradt épület és az egykori élet megértéséhez. A román kori palotaépület 15. századi használata során nyilván bővültek és finomultak az igények, ezen kívül a királyi család helyett csupán egyetlen főúr, az esztergomi érsek birtokolta. A kutatások eredményei és a szerző megfigyelései alapján egészen világosan elkülöníthetők egyes egységek, ugyanakkor vannak még homályban maradó használati részek. A 15. századbeli uralkodói és főúri rezidenciákkal, köztük az avignoni pápai palotától kezdve, de elsősorban a Zsigmond kori Budával egybevetve az esztergomi palotában megvolt mindaz a kényelmi, reprezentációs, gazdasági és egészségügyi felszereltség, amellyel más jelentős, európai, hasonló épületegyüttesek is rendelkeztek: Esztergomban jól elkülöníthetők a magánlakosztály, a kápolna, a reprezentációs szárny, a konyha részei és az egyéb gazdasági szárnyak, valamint a kapcsolódó szanitáriák. Ugyanakkor még nem egészen világos, hogy mire használták Szécsi Dénes és Vitéz János idejében a mai múzeumi bejárati és irodaszárnyat és a Kis Román Palota épületét. Nagyon érdekes az, hogy Vitéz esztergomi 1471-72-es fogvatartása idején csak harmincegynéhány fő személyzetet engedélyeztek a kegyvesztett érseknek. Vajon hányan szolgálhattak az érsek esztergomi működésének fénykorában? Talán a visszafogott létszámból megkísérelhetjük extrapolálni. Feltehetően háromszor annyian lehettek, tehát kb. százan, de közülük esetleg nem mindenki lakhatott a zárt palotaterületen belül. Érzékeltető adatként szolgálhat, hogy Avignonban az 1350-es években négyszáz volt a palotában lakók száma, közülük nem mindenki volt szolga, de a bentlakó, magas rangú papok is a pápa udvarát szolgálták. Esztergomban a személyzet 148