„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

számára, a magánszféra felé haladva egyre szűkülhetett a bejutás lehetősége. A magánlakosztályhoz csatlakozó konyha még sokak számára bejárható lehetett, de csak szabályozott keretek között. A szolgáló személyzet forgalma és a gazda és a vendégek forgalma lehetőleg elkülönült, de az építmény adottságaiból eredően nem következetesen. A vendégek közül csak néhányan élvezhették a gazda személyes vendégszeretetét, mint ahogy erről Galeotto Marzio írt. A nagyobb rendezvényeket abban a teremben tartották, amelyről Bonfini azt jegyezte meg, hogy száz asztal is elfért benne! Ez a díszterem külön szárnyat alkotott a palotaegyüttesen belül, így a vendégsereg általi megközelítésnek nem volt akadálya. A magánlakosztály A Fehér-torony és toldaléka a Kápolnával együtt megfelel az egykori kirá­lyi, majd érseki magánlakosztályok helyének. Az Árpád kori palota déli vége nem más, mint egy sziklaoromra épített vaskos lakótorony, amelynek erede­tileg ötszögű alaprajza volt. A lakótorony a 12. század második felében létesült, a 15. században tűnik föl, mint Fehér torony, "Weiss thurm". A toronytestben egyetlen válaszfallal megosztottan két helyiség létezett szin­tenként. Ehhez a toronytesthez még építése idején alacsonyabb tömegű, lakó célú toldalékot építettek, egy másik toldalék révén pedig összekötötték a Kápolnával. Az 1595-ös keresztény ostrom során a Prímás sziget csúcsán felállított ütegek rombolása hatására a déli sarka leomlott. A helyreállítás cél­szerűen az adort omladékanyagból sokszögű formára "lekerekítve" történt meg, így az ötszög csúcsait nem állították helyre, az eredeti belső terek mérete csonkult. A lekerekítés a takarékosság mellett ráadásul haditechnikai szempontból előnyösebb felületet eredményezett. Mindezek a harmincas évek helyreállítása nyomán a mai falakról leolvashatók (1. kép). A lakótoronyból napjainkra megmaradt szinten három helyiség talál­ható, amelyek a feltárók elnevezése szerint: a "Beatrix-terem", "Hálószoba", vagy "Trónterem" a kettős kapuval, a Studiolo vagy „Dolgozószoba" az erények freskójával, valamint a Könyvtárszoba vagy "Tanácsterem". Az építés folyamán a jelek szerint nem változott az építészeti koncepció, azonban a megvalósult állapot fokozatosan alakult ki. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom