Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

(Fugyivásárhely Nagyvárad mellett) telepedett át

1 és amíg Hontban a Szügyi nevet viselte, addig Biharban a Vásári nevet vette fel. Atyja: Miklós, Róbert Károly alatt Erdély vajdája, anyja pedig Telegdi Csanád nőtestvére, tehát ezeknek Miklós fia Csanád érsek unokaöccse volt. Csanád ezt az unokaöccsét serdültebb korában vette magához és mint akkori egri érsek, saját felügyelete mellett a papi pályára irányította. így lett belőle bizonyos idő multán kanonok és főesperes, esztergomi prépost, 1347-ben nyitrai választott, majd 1350-ben zágrábi püspök.

2 Vásári Miklós nemcsak mint esztergomi érsek tett nagy szolgálatokat Nagy Lajosnak, hanem mint nyitrai püspök már bizalmasa volt ennek az igazán nagy uralkodónak. Élete folyását, pályafutását, királya és hazája érdekében kifejtett tevékenységét néhai Pór Antal történettudós, volt esztergomi prelátus-kanonok, az Anjou-kor legalaposabb írója ismerteti.

3 Rátérve Nagy Lajos uralkodására, annak kimagasló eseményeivel •— Magyarország történetének feledhetetlen emlékeivel •— meg kell ismerkednünk. Nagy Lajos megerősítette a nemesség állását azzal, hogy az 1351-iki országgyűlésen elrendelte, hogy a jobbágyok termesztményeikből földesuraiknak kilencedet adjanak. Habár ezzel a jobbágyok terhe emelkedett, viszont óriási kedvezmény volt annak ellenértéke: a szabad költözködés jogának biztosítása és az a különös jog, hogy sérelem esetén ügyeikben az úri-széktől a felsőbb fórumhoz fellebbezhettek. Az Arany-bullának 4-ik pontja a nagy király alatt változott annyiban, hogy a földbirtok attólfogva a család, illetve a nemzetség férfitagjaira száll át (ősiség) és csak akkor száll vissza a Koronára, hogyha fiágon örökös nem marad. Eszerint újból a hűbéri elvek érvényesülnek, tehát törvényes alapot nyer a rendiség, vagyis a jogok és kötelességek kiegyensúlyozódnak. A hűbér-rendszer annyiban különbözött a más országokétól, hogy amíg ezekben a személyes függés érvényesült, addig nálunk ez figyelmen kívül hagyatott és a hazai társadalmat összekötő kapcsolatok nem magánjogi, hanem közjogi természetűekké váltak. A szent Korona ettől fogva jogforrás. Forrása és képviselője a felség-, az alkotmányos- és a birtokjognak. így jelentkezik az a megdönthetetlen tétel, hogy aki birtokot nyer, vagy bír a szent Koronától, az a szent Korona tagja és a szent Korona képviselője a király. Eszerint ott, ahol a szent Korona képviselője és tagjai együttesen jelen vannak, jönnek létre a törvények, vagyis kinekkinek a jogát és kötelességét többé nem magánmegállapodások (szerződések), hanem az országos érvényű törvények állapítják meg.

4 Az ősiségről emlékezve, bizonyítva látjuk, hogy annak biztosítása juttatta a nemességet és azáltal az országot abba a helyzetbe, hogy nagyobb haderő volt kiállítható, ami azt eredményezte, hogy Nagy Lajos alatt az ország fegyveres ereje elérte a 200.000 főt. Amíg ez az eredmény látszólag csupán száraz számot jelentett, lényegében mindazon hadjáratokban döntő szerepet játszott azáltal, hogy a nemesség mindenkor teljes lelkesedéssel támogatta vállalkozásaiban a királyt. E tekintetben emlékeztetnünk kell Nagy Lajos 1347 és 1350-iki nápolyi hadjárataira, továbbá a velencei háborúra, amely 1356, majd 1378-ban fellángolva, egyrészt Dalmácia visszaszerzését

5 eredményezte, másrészt a velencei köztársaságot arra kötelezte, hogy a magyar királynak hűbéradót fizessen. 1 Kubinyi: Diplomatorium Hontense II. 51, 58, 73, 76, 370 és 371. 2 Itt zavaros a helyzet, mert több forrás azt állítja, hogy a zágrábi püspökséget, söt a kalocsai érsekséget is elnyerte, bizonyos azonban az, hogy ezekre a helyekre jelölve volit, de mert Csanád érsek időközben elhunyt, ő — mint nyitrai püspök, — nyomban Csanád halála után neveztetett ki esztergomi érsekké. 3 Pór Antal: Az Anjouk kora (1895.) 4 Nagy Lajos ez időben 25 t. cikket szentesített és ezekről az okleveleket Telegdi Csanád utódja: Miklós, akkor zágrábi püspök készítette. L. Fejér CD. IX. III. 37. 5 Zárai békekötés 1358 febr. 18. 71