Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

zottságának elnöke, a Tűzoltó Testület vá­lasztmányi tagja, valamint a Vöröskereszt egyesületnek is. A háborúban a 31. gy.-ez­redben teljesített szolgálatot. Neje: Schle­singer Erzsébet, kisbéri családból szárma­zik, gyermekei: Katalin, férj. Roseth Imréné és István, vegyészmérnök. Eitler József ny. r. k. érseki kántor, zene­szerző, karnagy, Esztergom. Sopronban 1876-ban született. Középiskoláit Sopron­ban, zenei tanulmányait magánúton végezte. Pályafutását Sopronban mint karénekes kezdte meg, majd Bécsben folytatta műkö­dését. 1901-ben az esztergomi bazilika énekkarának lett tagja. 29 évig a bazilika karának szólistája volt. 1926 óta az eszter­gomi vízivárosi plébánia kántorkarnagya. A zeneirodalom és az irodalom terén ertékes munkásságot fejt ki. Számos közismert müve jelent meg. 40 évi munkásság után 1937-ben vonult nyugalomba. 1914-ben a 6/1V. tüzérosztagban vett részt a háború­ban és 1915-ben Przemysl feladásakor mint a 6. tüzérezred szakaszparancsnoka orosz fogságba esett. 1918-ban tért vissza. Neje: Fuszek Magdolna. Első házasságából szár­mazott gyermekei: dr. Ékes Géza postatiszt, Etelka, Péter zeneakadémiát végzett és Gottfried fényképész. Értékes irodalmi és zenei munkásságot fejt ki. Harctéri élmé­nyeit orosz fogságban töltött napjairól a Budapesten megjelenő „Neues Sonntags­blatt" közölte. Az „Aviatikusok" c. kerin­gőjét, melyet a magy. kir. honvédzenekar részére hangszerelt, Fricsay vezényletével a budapesti Rádió közvetítette. Régi zenész­familiából származik, az Eitler-család csak­nem valamennyi tagja zenei tehetség, töb­ben élnek külföldön is. lovag Eitner Elemér Ákos ny. sekrestye­igazgató, succentor, Esztergom. Kőszegen 1857-ben született. Középiskoláit Kőszegen, Budapesten és Esztergomban, teológiát a bécsi Pázmáneumban végzett. 1880-ban pappá szentelték. Pályafutását Esztergom­ban mint képzőintézeti tanár 1879-ben kezdte meg. 1892-ben Budapest vízivárosi és vári segédlelkésze lett. Később Eszter­gomban káplánná, majd a bazilika sekres­tye-igazgatójává és succentorrá nevezték ki, mely tisztséget 40 évig viselte. A kat. le­gényegylet volt másodelnöke, jelenleg dísz­elnöke. 15 éven át katonai gyóntató volt. 57 év óta végez lelkipásztori működést. Az ezüst- és aranymiséje alkalmából írásbeli kitüntetésben részesült. A Ferenc József­rend lovagja. Ekk József szikvízgyáros, Ács. Ószőnyön 1887-ben született. Iskolái elvégzése után mint váltókezelő 24 évet a MÁV szolgálatá­ban töltött. 1927-ben vonult nyugalomba. 1932-ben vette át szikvízüzemét, mely azóta megszakítás nélkül működik. Elődje özv. Palotai Józsefné volt. Mielőtt üzemét át­vette, a szükséges szakvizsgát sikeresen le­tette. Az ipartestület és az iparoskör tagja. 46­Neje: Bogár Ilona, gyermekei: József, Gyula és Ilona. Ember József gimnáziumi tanár, Eszter­gom. Nagykárolyban 1883-ban született. Középiskoláit Nagykárolyban és Késmár­kon, egyetemi tanulmányait Budapesten vé­gezte. 1907-ben földrajz- és természetrajz­szakos tanári diplomát nyert. Pályafutását mint gyakorlótanárjelölt a losonci áll. gim­náziumban kezdte meg, majd a budapesti gyakorló gimnáziumhoz került. 1907 óta a Szent Imre-gimnázium földrajz és termé­szetrajz tanára. Az iskolánkívüli szabad­egyetem előadója. Háború alatt a 101. gy.­ezrednél sebesülten szerb fogságba esett, ahonnan mint csererokkant 1917-ben tért vissza. Ezután Neuhausban, Bécsben, 01­mützben helyi szolgálatra osztották be. Fő­hadnagyi rangban szereit le. A III. o. kat. érdemkereszt a hadiékítménnyel és kardok­kal, a Károly cs.-ker. és a seb. érem tulaj­donosa. Neje: Csukássi Lenke. Emmer József gazdálkodó, Dunaszent­miklós. 1896-ban Dunaszentmiklóson szüle­tett. Iskolái elvégzése után apja mellett ta­nulta a gazdálkodást. Jelenleg saját földjén gazdálkodik felesége és családja segítségé­vel. Háború alatt a 18. gy.-ezred köteléké­ben az olasz és orosz frontokon harcolt, majd orosz fogságba esett, ahonnan két év elteltével szabadult meg. A bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Választott községi képviselő, r. k. iskolaszéki tag. Neje: Schor Erzsébet, gyermekei: József és Mátyás. Emmer Konrád gazdálkodó Dunaszent­miklós. 1896-ban Dunaszentmiklóson szü­letett, ott végezte iskoláit is, majd apja mel­lett gazdálkodott. Ezidőszerint saját földet művel családja segítségével. Mint 12-es gya­logos háború alatt az orosz, román és olasz frontokon harcolt. A kis ezüst vit., a bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Mint szakaszvezető szerelt le. 1932 óta köz­ségi elöljáró és esküdt. R. k. iskolaszéki tag, a polg. lövészegyesület tagja. Neje: Schor Anna, gyermekei: Konrád és Anna. Endrédi László községi aljegyző, Lábat­lan. 1904-ben Komáromban született. Kö­zépiskoláit a győri bencés-főgimnáziumban, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1926-ban Lábatlanon kezdte meg, azóta megszakítás nélkül itt működik. Jelenleg az adóügyek kezelő al­jegyzője. Tűzoltó-vezénylő és oktató. Csa­pata kitűnően képzett. A Hangya elnöke, a Tűzoltó Egylet parancsnoka, a Polg. Lö­vészegylet titkára, az esztergomi ev. egyház presbitere. Neje: Bundschuch Karolin, gyer­mekei: Erzsébet és László. Eneff Ivanoff Iván bolgár kertész, Tokod. 1902-ben Draganowon, Bulgáriában szüle­tett, ott végezte iskoláit is, majd kertészke­déssel kezdett foglalkozni. 1917 óta Magyar­országon bolgár kertészetet vezet, melyet maga alapított. Jelenleg 4 hold földön ker­723

Next

/
Oldalképek
Tartalom