Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tészkedik. Apja részt vett a világháborúban. Neje: Kuna Czonewa Delinesewa. Énglánder Ferenc könyvnyomda, könyvkötészet, könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zeneműkereskedés, a Tatai Hiradó kiadóhivatala, Tata. Alapítva 1876-ban. Cégtulajdonos: Englander Ferenc. Közigazgatási, körjegyzői, iskolai, községi és ügyvédi nyomtatványok nagy raktára. írógépek, játékáruk, könyvkiadóhivatal. A tatai járás legnagyobb szaküzlete. Engler Ferenc gazdálkodó, a Hitelszövetkezeti felügyelőbizottság elnöke, Máriahalom. 1896-ban Máriahalmon született. Iskoláit szülőfalujában végezte, majd utána a család birtokán, édesapja mellett gazdálkodott. A világháborúban a 26. közös gy.-ezredben harcolt, az orosz fronton, Lublin alatt 1916 ápr. 20-án az oroszok fogságába esett, ahol két évet töltött, őrvezetői rangban szerelt le, a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A község közgyámja, a Hangya Szövetkezet elnöke és a Hitel Szöv. felügy. bizottságának elnöki tisztségét tölti be. Neje: Hausknecht Róza, gyermekei: Ferenc, József, Róza és Simon. Eöri János róm. kat plébános, Dunaszentmiklós. Süttörön született. Középiskoláit és a teológiát Győrött végezte. 1915-ben Győrött áldozópappá szentelték. Lelkipásztori működését Répcekőhalmon, 1915-ben kezdte meg mint káplán, majd Szomódon és Dunaszentmiklóson működött. 1927-től Dunaszentmiklósi plébános. A világháborúban a győri csapatkórháznál teljesített szolgálatot a székesfehérvári dandár kötelékében. A levente és a polg. lövészegyesület elnöke. Erbeszkorn Mihály fényképész és rövidárukereskedő, Felsögalla. 1882-ben Felsőgallán született. Iskolái elvégzése után a szabóiparban édesapja mellett képezte ki magát, majd kitanulta a borbélyipart, mely szakmában önállóan 8 évig működött. 1909 óta a fényképészipart űzi. 1923-ban megalapította rövidáru üzletét, melyet családtagjai segítségével vezet. A háborúban a 12. gy.-ezred kötelékében részt vett. 1914-ben orosz fogságba esett, ahonnan 1921-ben tért vissza. Mint őrvezető szerelt le. Hosszabb időn át az ipartestület elnöke volt. Az egyháztanács tagja. Neje: Keindl Teréz, gyermekei: Teréz, férjezett Supka Dezsőné és Erődi (Erbeszkorn) János, középiskolát végzett, jelenleg önkéntes katona. vitéz Erdei Ferenc gazdálkodó, községi bíró, Környe. 1891-ben Környén született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett gazdálkodott. 1928-ban önállósította magát, jelenleg 59 kat. holdon belterjesen gazdálkodik. 1912-ben katonai szolgálatra a 6. vártüzérezredhez bevonult. A háborút a szerb és olasz frontokon végigküzdötte, mint tűzmester szerelt le. A nagy és kis ezüst, a bronz vit. érmek és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1926-ban vitézzé avatták. 1933tól községi képviselő, 1936-ban a község bí724 rájává választották meg. Az egyházközség gondnoka, a Hangya Szöv. igazgatósági tagja, a Legeltetési Társulat elnöke, a szegények gondozója. Neje: Eichhardt Teréz, akinek fivére, Jakab, hősi halált halt. Gyermekei: Ferenc, József és Mária. Erdei Ferenc ny. MÁV alkalmazott, Komárom, Koppánmonostor. 1886-ban Nagymajláton, Csanád megyében született. A vasút szolgálatában 21 évet töltött el, Aradon, Budapesten és Komáromban teljesített szolgálatot és fölötteseinek mindenkor teljes megelégedésére végezte szolgálatát. 1936ban ment nyugdíjba. Felesége: Tóth Julianna okleveles községi szülésznő, aki Mádon 1877-ben szül. A bábaképzöt Nagyváradon végezte el és 1904-ben nyert oklevelet. Koppánmonostor egyedüli szülésznője, felelősségteljes szolgálatát közmegelégedésre végzi. A közegészségügy őre. Mint magánszülésznő 1904 óta működik, 1933 óta él Koppánmonostoron. 1917-ben, a világháború alatt szerzett kiváló érdemeiért Ferenc Salvátor főherceg vöröskereszt díszérmét kapta oklevéllel. Nevelt gyermekük: Fekete Béla bőrkereskedő és Bosánszky Erzsébet. Nejének bátvja, Tóth András hősi halált halt a világháborúban. Erdélyi Béla sodronyfonat- és rostakészítőmester, Esztergom. Léván, 1881-ben született. Iskolái elvégzése után a sodronyfonó és rostakészítő ipart tanulta ki. Mint segéd Tatán, Pozsonyban, Nyitrán, Érsekújváron, Győrött, Kolozsvárott, Nagyszebenben dolgozott, ahol szaktudását fejlesztette és 1906-ban Esztergomban önállósította magát. Háború alatt a 26. gy.-ezrednél az orosz fronton harcolt. Szakaszvezetői rangban szerelt le. 60 százalékos rokkant. Az ipartestület, a MOVE és a Frontharcos Szöv. tagja. Neje: Klebovich Ilona, gyermekei: Béla és Mária. Iparának üzése mellett gazdálkodással is foglalkozik. Erdész Gyula ny. izr. tanító, Ács. Szentesen 1859-ben született. Középiskoláit Szentesen, a tanítóképzőt Kiskúnfélegyházán végezte. Pályafutását Tótkomlóson kezdte meg, ahol 7 évet töltött. Innen a mezőkovácsházai nyilvános iskolához került. Nagysallón 3 évig, Tiszavárkonyon 1 évig tanított. 1894-ben az ácsi nyilv. felekezeti iskolához nyert beosztást. Itt működött 1922-ig, amikor 41 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Neje: Grosz Sarolta, gyermekei: Ernő, tanár, Dezső dr. ügyvéd, aki a háborút végigküzdötte, mint főhadnagy szerelt le, Gerő, Janka, Aranka és Ilonka. Erdó'dy Miklós m. kir. erdőmérnök, Esztergom. 1887-ben Budapesten született. Középiskoláit Budapesten, a bánya- és erdőmérnöki főiskolát Selmecbányán végezte. Oklevelet 1913-ban nyert. Pályafutását mint gyakornok-mérnök 1911-ben" a veszprémi káptalannál kezdte meg. Később az árvái közbirtokosság erdőgondnoka lett. A háború kitörésekor 1914-ben a 37. gy.-ezredhez vo-