Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Kálmán közig. tanf. halig. Egerben. A füssi Zeke-család nemességet 1165-ben nyert. Dr. Joos Ferenc aljegyző, Csolnok. 1903ban született őrmezőn. Középiskoláit Rákospalotán, egyetemi tanulmányait pedig Pécsen végezte. 1927 óta Csolnok község aljegyzője. A helybeli tűzoltók parancnoka. Dágon a róm. kat. egyházközség képv. tanács tagja. Neje: Qabonitz Katalin r. k. tanítónő, tia: Lajos. Juhász Báiint gazdálkodó, községi bíró, Nagysáp. Nagysápon 1883-ban született. Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott, majd 1912 óta önálló gazda. Jelenleg 22 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 6. vártüzérezredben az olasz, román, orosz és szerb harctereken küzdött 53 hónapig megszakítás nélkül, kétheti olasz fogság után megszökött. Kitüntetései: Károly cs.ker., bronz vit. érem háromszor, vas érdemkereszt. Mint irányzó szerelt le a háború végén. Neje: Juhász Mária, gyermeke: Bálint. Tekintélyes polgára a községnek, évek óta vesz részt a község vezetésében, jelenleg a bírói tisztséget tölti be. Juhász István ny. m. kir. csendörtiszthelyettes, Esztergom. 1867-ben Vághosszúfalun (Nyitra m.) született. Iskoláit ugyanitt végezte. A kötelező katonai szolgálatát a 11. huszárezred kötelékében Bécsben és Szombathelyen végezte. Ezután lépett a csendőrség kötelékébe s első állomása Pozsony volt. Az altiszti iskolát is Pozsonyban végezte. Ezután mint őrsparancsnok Tornaalján, Namesztön, Gajáron és Pozsonyban teljesített szolgálatot. Később Ácsra, majd Tarjánba kerül, ezután nevezik ki járásparancsnoknak Nagysurányba. Innen Trencsénbe, Liptóújvárra, majd Liptószentmiklósra vezényelték. Innen menekült Esztergomba. Ezután Visegrádon, Pilisvörösváron, majd Soroksáron szolgál, ahol 1920-ban nyugalomba vonult. A világháború alatt mint csendőr határmenti szolgálatot teljesített. Szolgálata alatt több elismerésben és dicséretben részesült. A koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa. Neje: Molnár Mária, gyermekei: Irén és Anna. Juhász József órásmester, Alsógalla. 1880ban Nagyszokolyon született. Az órásipart Budapesten tanulta, majd a Süss Nándor cégnél és Budapest székesfővárosnál éveken keresztül fejlesztette szaktudását és Vértesszöllősön lett önálló mester, ahonnan Alsógallára költözött. Elismert szakember, kit jó munkája révén még a környékbeli községekből is fölkeresnek. Gépekkel fölszerelt műhelye és szaktudása folytán precíz munkákat készít és minden a szakmához tartozó javításokat végez. Alkatrészekből nagy raktára van. Neje: Raduch Zsuzsanna; házuk takarékos életmódjuk eredménye. Juhász Pál úri és egyenruha szabómester, Dorog. Szépvölgykazáron 1893-ban született. Iskolái elvégzése után a szabóiparban nyert szakképzettséget Budapesten s mint segéd 1932-ig fejlesztette szaktudását, amikor másodízben lett önálló mester Dorogon. A község egyedüli egyenruha szabója. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint a bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa szerelt le. Testvére, néhai J. József az orosz fronton hősi halált halt. Az Ipartestület és a Frontharcos csoport tagja. Neje: Majthényi Borbála. Jurcsek Imre nagybérlő, Naszály. Bályok (Bihar m.) községben 1898-ban született. Középiskoláit Nagykárolyban, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Mint bérlő Ilonka-pusztán (Győr m.) kezdte meg tevékenykedését, majd 1927 óta az Esterházy-uradalom Billeg-Grébicspusztai bérgazdaság bérlője. A világháború alatt a 2. h. huszárezred kötelékében az orosz, román és olasz fronton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. A községi képv.-test. virilis tagja. Neje: Erdélyi Katalin. néhai albesti Kaán Károly ny. bankfőkönyvelő, Esztergom. 1861-ben született Esztergomban. Középiskoláinak elvégzése otán az esztergomi Kereskedelmi és Iparbank kötelékébe lépett 1876-ban. 40 évi működéssel 1919-ben vonult nyugalomba. Értékes munkássága hozzájárult a bank mai nívóra emeléséhez. 1921-ben húnyt el. Édesatyja, néhai lovag K. János rajztanár és festőművész a helybeli eKr. és Iparbank egyik megalapítója volt. Özvegye: Rogrün Ulrika, kinek atyja f R. Ede oki. gyógyszerész, takarékpénztári igazgató, vm. that. biz. tag, az arany érdemkereszt tulajdonosa volt. Kailbach Gábor gazdálkodó, a Hit. Szöv. felügy. biz. tagja, Máriahalom. 18Ö5-ben született Máriahalmon. Iskoláit szülőhelyén végezte el, majd 1915-ben a 31. honv. gy.ezred kötelékében mint szakaszvezető az orosz, később az olasz frontra került és csak a háború végén, 1918-ban szerelt le. Kétszer kis ezüst vit. érem, bronz vit. é. és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa. Neje: Schmidt Teréz, gyermekei: Gábor, Tamás, János, István, Antal, Ferenc és Frigyes. Kajmó József plébános, Kesztölc. 1902ben született Nyitrán. Középiskoláit Kecskeméten, a teológiát Budapesten végezte el és 1927-ben szentelték fel Esztergomban. Tatán, Magyaróváron, Kecskeméten és Nagykanizsán mint piarista tanár működött, majd 1936-ban Kesztölcön plébánosnak nevezték ki. A község képv.-testületi tagja. néhai Kalapos Gyula m. kir. főmérnök, Esztergom. 1884ben született Léván. A kultúr-mérnöki fakultást Budapesten végezte el. Különböző vidéki városokban működött mint mérnök, majd Budapestre került, ahol hét éven át a IX. földmérési ügyosztály h. főnökeként teljesített szolgálatot. Mint az O. F. B. főmérnöke a pü. ig. által elismerésben részesült eredményes munkásságáért. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt, 768