Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ahol súlyosan megsebesült és tart. főhadnagyi rangban szerelt le. 1933-ban háborúban szerzett sebesülésében elhunyt. A kor. arany érdemkereszt, Signum Laudis, Károly cs.ker. és a seb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. Az elhúnyt haláláig a Darányi- és Hómancsaládok ügyvivője volt. Özvegye: Mack Auguszta osztrák nemesi család leszármazottja, oki. óvónő, őt évig a torbágyi állami óvodának volt elnöknője, háború alatti önk. ápolónői szolgálataiért Salvátor főhercegtől a 11. o. ezüst vöröskereszt érmet kapta. Gyermekei: Árpád és Judith. Kalmár Lajos János r. kat. plébános, Csév. Rákosligeten 1903-ban született. A teológiát Esztergomban végezte. 1931-ben szentelték pappá. Pályafutását Bajnán kezdte meg mint káplán, majd 1932-ben került Csév községbe, ahol mint plébános teljesíti hivatását. A Szívgárda alapítója és vezetője, a Rózsafüzér Társulat és az Oltáregylet tagja. Az építési bizottság és községi képv.-testüle tagja, a Dalárda elnöke. Kalocsai István ny. m. kir. főszámvevő, Esztergom. 1878-ban született Linzben. Iskoláit Bécsben végezte el, majd bádogosés szerelőipart tanult és Bécsben fejlesztette szaktudását, 1898-ban pedig katonai szolgálatra vonult be, majd aktiváltatta magát és mint számvevőőrmester a 26. gy.-ezred kötelékében Esztergomba került. Á világháborúban ötízben, összesen 28 hónapig volt frontokon. 1919-ben számvevő főmesternek nevezték ki és ebben a minőségben 35 évi szolgálattal 1927-ben nyugalomba vonult. Néhai neje: Szörszen Etel, gyermekei: Nándor és Etel-Berta oki. tanítónő. Nevelt leánya: Margit. Kamarás Géza polg. isk. tanár, Kisbér. Hort (Heves m.) községben 1907-ben született. Középiskoláit Hatvanban, a tanárképző főiskolát pedig Szegeden végezte. Tanári diplomát 1933-ban nyert. Tanári működését Pesthidegkúton magán polg. iskolában kezdte, majd 1934-ben megnyitotta Kisbéren a fiú és leány polgári iskolát, melynek tulajdonosa és fenntartó igazgatója lett. A kat. egyházközség és a közs. képv.-testület tagja. Neje: Bacsa Lujza polg. isk. tanárnő. Gyermeke: Lujza. Kamarás Gézáné szül. Bacsa Lujza polg. isk. tanárnő, Kisbér. Budapesten született. Tanári diplomáját 1932-ben nyerte. Működését Pesthidegkúton kezdte meg, majd Kisbérre került 1934-ben, ahol férje magánjogú iskolájának tanárnője, 190 növendéket tanít, a IV. osztály főnöke. A „Vízcsepp" Nőegylet tagja. kucsinyi dr. Kamenszky Gyula nyug. kir. ítélőtáblai bíró, Esztergom. 1872-ben Esztergomban született, régi nemesi családból ered. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte. A budapesti V. ker. járásbíróságnál kezdte el pályafutását, onnan a központi járásbírósághoz került, ahol 25 évi tényleges szolgálat után vonult nyugalomba. 48 A róm. kat. egyházközség vezetőségi tagja, városi képviselő, törvényhatósági bizottsági tag. Megalapította az Országos Szent Gellért Egyesületet, melynek országos ötökös elnökévé választották. A Kamenszky-család tulajdonában levő emeletes házon fehér márványból készült nagyméretű tábla jelzi, hogy Szent Gellért püspök hittérítői buzgó tevékenységének Esztergom városa volt a kiinduló pontja. Kampfl Ferenc közs. pénztáros, gazdálkodó, Dorog. 1884-ben született Dorogon. Iskoláinak elvégzése után szülei birtokán, 1913 óta pedig saját 30 katasztrális hold birtokán gazdálkodik. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt, kétszer megsebesült és mint szakaszvezető szerelt le. A községnél előbb mint képviselő és esküdt, 1927 óta közs. pénztárosként tevékenykedik. Neje: Perl Mária, gyermekei: Anna, Kovács Jánosné, Katalin, Puchner Mártonné, Mária, János és Teréz. Kaptay Ferenc körállatorvos, Tóváros. 1896-ban született Tóvároson. ősrégi tóvárosi család sarja, néhai atyja, nemes Kapta Antal a 18. században telepedett le. Az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte el, praxisát Felsőgallán kezdte meg mint magán állatorvos, majd 1925-ben Tóvároson megválasztották körállatorvosnak. A világháborúban a nagykanizsai 20. honv. gy.ezred kötelékében a szerb, orosz és olasz frontokon harcolt és hadnagyi rangban szerelt le, 1935-ben pedig elnyerte a főhadnagyi rangot. Közs. képv.-test. tag. 1935-ben a Házinyúltenyésztés és értékesítés című munkájával miniszteri elismerésben részesült. Szakirodalmi cikkei közismertek. Neje: Lowles Erzsébet, gyermekei: Tamás és Erzsébet. id. Kaptay József ny. áll. tanító, Tóváros. 1862-ben született Tóvároson. Tanítói oklevelét 1880-ban nyerte Léván. Ácson kezdte meg működését mint segédtanító, majd Vághosszúfalura, végül Tóvárosra került, ahol 42 évi pedagógiai munkásság után 1922-ben nyugalomba vonult. A régészeti és a felvidéki egyesületek tagja. Néhai neje: Cservenka Ilona, gyermekei: József, Adél, Ferenc, Antal és János. Karácsonyi Sándor szabómester, Kisbér. Nagysimonyi (Vas m.) községben 1878-ban született. Iskolái elvégzése után a szabóiparban nyert szakképzettséget. Mint segéd Sopronban és Budapesten gyarapította szaktudását, majd 1903-ban önálló mester lett Nagybaráton (Győr m.), 1911-ben nyitotta meg a helybeli üzletét. A világháború alatt az orosz és szerb fronton küzdött s mint szakaszvezető szerelt le. Ipartestületi jegyző és a Dalárda titkára. A Katolikus Körnek kilenc évig volt titkára, jelenleg a r. kat. egyháztanács tagja. Neje: Németh Adél, gyermekei: Károly, Sándor, József, György, Erzsébet és Anna. Kardos István ny. vámőr-törzsőrmester, 769'