Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

van építve egy modern magtisztító berendezés és egy ú. n. kalapácsos örlőgép, amelynek segítségével nemcsak a szemesterményeket lehet megdarálni, hanem lucernafélékből lisztet állítanak elő és csontból, faszénből stb. megfelelő takarmányozására alkalmas takarmányféleségeket készítenek. A lakosság száma 1500 lélek, akik közül 1000 kat., 500 protestáns vallású. Bábolna-pusztán van egy 6 osztályos elemi népiskola, kb. 340 főnyi tanulóval, négy tanítóval és két lelkésszel. Az iskolásgyermekek gondos egészségügyi védelemben részesülnek. Az egészségügyi szolgálatot egy uradalmi orvos és egy védőnő látja el. A birtoknak saját kórháza van 18 ággyal felszerelve, s van egy házigyógyszertára. Központja vízvezetékkel van ellátva és úgy a központ, mint a major legnagyobb része villanyvilágításra van berendezve. Kulturális és testnevelési feladatok betöltésére a tisztviselőknek egy tisztikaszinó, az altiszteknek egy altiszti kaszinó áll rendelkezésükre, azonkívül van sportpálya, lőtér és egy szabaduszoda. A ménesintézeti kaszinó részint ménesintézeti tisztek és tisztviselők étkezési 'helyéül, de főként az összetartozandóság eszméjének ápolására, valamint a gyakori hivatalos és magánvendégek ellátására szolgál. A kaszinóban van étkező-, olvasó-, játszó- és díszterem, melyek a m. kir. földmüvelésügyi minisztérium áldozatkészségéből a kor kívánalmainak megfelelően vannak berendezve. Van azonkívül öt vendégszoba fürdőszobával és mellékhelyiségekkel, kaszinószolgai lakással. Két napilapot és hat folyóiratot járat. Bábolnai könyvtárak: 1. Ménesbirtok szakkönyvtára 1832 kötetben. 2. Iskolai könyvtár; a) tanítói könyvtár 384, b) népkönyvtár 614, c) ifjúsági könyvtár 297 kötetben. Utak: Bábolna utai közül szinte történelmi nevezetességgel bír az úgynevezett „Mészáros-út", mely a legrégibb időktől fogva összekötő útvonala volt Magyarország déli vidékeinek nyugattal és elsősorban Béccsel. A komáromi vagy ácsi törvényhatósági út a telep középpontja, szétágazik és egyik ága Tárkányon át Kisbérre, a másik ága délnyugat felé a Bakonyba vezet. A helyi közlekedésre számos fasorral szegélyezett út szolgál. Vasút: A birtok forgalmát Nagyigmánd és Ács vasúti állomások közvetítik. A nagyigmándi vasútállomás Bábolnától 5 km-nyire, az ácsi pedig 10.74 km-nyire van az uradalom központjától. 1930. év óta egy magántársaság Győr—Nagyigmánd közötti községek és nagyigmándi vasútállomás között napi két fordulóval autóbuszforgalmat tart fenn, melynek az itteni állomása a bábolnai központban, a kaszinó előtt van. Posta, távírda és telefon: A posta és távírda az uradalom központjában van, mely az 1883. évben állíttatott fel. 1898 óta állami interurbán távbeszélő állomással is bír az igazgatóság. Telefonszáma „Bábolna 5". A ménesbirtoknak saját telefonszáma is van. Bánhida. Népes nagyközség a Gerecse-hegycsoport aljában, a tatai járásban. Hozzátartoznak Bányatelep, Körtvélyes-puszta és Síkvölgy-puszta. Igen régi település, már a bronzkori embernek is lakóhelye. Valószínűleg a rómaiak idején sem lakatlan. A honfoglalás előtt szlávok lakták. Anonymus szerint Árpád itt verte meg Szvatopluk seregét, ami a nagy szláv birodalmat is megsemmisítette. A község mint Oppidum circa pontem Bani iuxta Tatam a Pozsonyi Chronikában, Bánhida néven pedig 1288-ban említtetik először. Nevét eszerint a Rákos folyó (ma Általér) Bán nevezetű áthidalásától vette. Ősrégi 534