Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergom város állami hivatalai. Igazságügy. Kir. járásbíróság. Elnöke: dr. Szemesy Ferenc, alelnöke Szabó János. Bírák: Csics Ákos és dr. Berindán Sándor. Joggyakornok: dr. Csák Kálmán. Telekkönyvvezetők: Lengyel György és Réb József. Irodafőtisztek: Fülöp Ferenc és Iinély Ferenc. Ügyvédi kar. Tagjai: Antóny Béla dr., Bátsmegyey Imre dr., Berényi Róbert dr., Bircsák Rezső dr., Csányi Tibor dr., Divéky István dr., Etter Jenő dr., Gróh József dr., Jármy István dr., Katona Sándor dr., Kőmives László dr., Kubovics Ignác dr., László György dr., Mattyasóvszky Béla dr., Popper Dezső dr., Szabó Mihály dr., Szalay Gyula dr., Szegedy József dr., Steiner László dr., Weisz Sándor dr. és Zwillinger Ferenc dr. Államépitészeti hivatal. Vezetője: Ujszászy Imre m. kir. műszaki tanácsos. M. kir. adóhivatal. Főnök és hivatalvezető: Klesz Ferenc állpt. főtanácsos, h. főnök: Kardos Ferenc főtanácsos, állpt. tanácsosok: Oszkay János, Szántó János és Tarczal József, p. ü. fogalmazó: Szathmáry Jenő dr., főtisztek: Czurkó István és Szilágyi Géza, I. oszt. állpt. tiszt: Hübner László, irodáig.: vitéz Ruttkay Alajos. Ideiglenesen foglalkoztat a hivatal három alkalmazottat. M. kir. pósta- és távíróhivatal. Hivatalvezető: dr. Csűri István m. kir. póstafőtiszt. Főtisztek: Németh Ferenc és Deák Géza. I. o. tiszt: Tölgyesi István. Főellenőr: Kiss Rezső. Ellenőr: Malompataky Béla. Segédellenőr: Tyehlár Pál. Kezelőnők: Csurgai Mária és Ruif Margit. A hivatal hét napidíjast foglalkoztat. Az esztergomi m. kir. pósta- és távíróhivatallal kapcsolatban megemlítjük, hogy a rádió előfizetők száma 1389. Ez a szám az előfizetők foglalkozása szerint a következőleg oszlik meg: őstermelő 63, bányász 17, iparos 281, kereskedő 159, közi. alkalmazott 107, közalkalmazott 285, katona 67, napszámos 4, nyugdíjas 316, egyéb 69, iskola 10, kórház 4, egyesület 3 és nyilv. helyiség 4. A pósta története és annak esztergomi vonatkozásai. Azzal a kérdéssel kezdjük, hogy mikor indult meg a világon az első postaszolgálat? Ennek kezdeti ideje nem tudható, ellenben pl. Franciaországban XI. Lajos (1423—1483) alatt már volt postaszolgálat, amely lovas küldöncökkel bonyolíttatott le. Ez a szolgálat tisztán kormányzati levelezéseket közvetített s így inkább futárintézménynek mondható. Egykorú képek bizonyítják, hogy a francia pósta XIV. Lajos (1638—1715) uralkodásának ideje alatt már utasszállítással is foglalkozott. Angolországban VIII. Henrik (1491—1547) alatt 1534-ben indult meg a póstaszolgálat, amikor a király Rómával szakított és az angol egyházat megalapította. A hódoltatott tartományok között való összeköttetést szolgálta a német pósta Nagy Károly (742—814) alatt, amikor is a levelezést futárszolgálat bonyolította le és az csak igen későn, V. Károly idejében, 1618—1638 között fejlődött kocsipóstai szolgálattá. Arról, hogy Ausztriában és Magyarországon 1625-ban már volt póstaszolgálat, annyiban tudunk, hogy az szabadalmazott magánvállalkozásnak minősítve, ebben az időben a Taxis-, majd 1538-ban a Paar-családnak kizárólagos jogot biztosított. E tekintetben pontos adataink vannak. Nevezetesen 1540-ben Bécsújhely, Komárom és Esztergom között póstajárat volt és a három város postaállomásként szerepelt. Dr. Hencz Lajos tulajdonában van egy 1718-ból való póstajárati térkép, amelyen Esztergom postaállomás és ez a tájékoztató jelek szerint olyan nagyforgalmú volt, mint ugyanakkor a budai, pesti, szegedi és egri postaállomások voltak. Minthogy pedig a kocsipósta (diligence, delizsánc) Mária Terézia alatt 1750-ben indult meg Bécs—Esztergom és Buda között, világos, hogy az előbb említett térképek szerint a póstajáratok még lovasküldöncökkel bonyolíttattak le. 413