Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Iáit Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte, ügyvédi diplomát 1928-ban nyert, azóta Esztergomban működik. Készt vett a háborúban és orosz fogságból csere útján 1920-ban tért vissza. Birkás Ilona illatszertár és fotószaküzlet tulajdonos, Kisbér. Miskolcon született, az illatszer- és fotószakmát kitanulta és 1932ben nyitotta meg fenti üzletét, melyet férjével közösen vezet. Férje: Szukenyik Gyula 1895-ben szül. és a malomépítő ipart tanulta ki. Breslauban és Drezdán fejlesztette szaktudását és hosszabb időn át mint önálló mester dolgozott. 1932 óta felesége nevén lévő üzlet vezetésében tevékeny részt vesz. A község egyedüli szaküzlete. A világháborúban az orosz és a román fronton Harcolt 15 hónapon át. Dr. Biró Dezső fogorvos, Esztergom. 188ö-ban Esztergomban szül. Tanulmányait Budapesten, Berlinben és Bécsben végezte. Gyakorló éveit a komáromi közkórhazban és a budapesti szülészeti és gyermekgyógyászati klinikán töltötte. Fogorvosi szakképesítését a bécsi stomatológiai klinikán nyerte. 1911-től működik Esztergomban. A világháborúban a 76. közös gy.-ezredben mint főnökorvos vett részt és főorvosi rangban szerelt le. Biró József intéző, Tata. 1870-ben Pincehelyen született, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Működését a tamási bérgazdaságban kezdte el, majd Rebecpusztán, Városhidvégen, Csicsa-pusztán gazdaságvezetö volt. Szentgyörgypusztán és Környén mint intéző működött. 1924-ben került Tatára és azóta az itteni bérgazdaság intézője. A tatai bérmunkások elnöke. Neje: Schvvartz Rozália; fia, István, banktisztviselő. néhai tápióbicskei Bitskey Elek ny. tűzoltó-őrsparancsnok, Tóváros. 1865-ben Dánospusztán született. Iskolái után Budapesten a kereskedelmi pályán működött, majd 1885-ben a fővárosi tűzoltó testülethez lépett, ahol 29 évig teljesítette szolgálatát. 1914-ben vonult nyugalomba és 1917 ápr. 21-én halt meg. Régi nemesi eredetű család, nemességét a 13. században kapta. Özvegye: Arányos Anna. Blahó Béla vaskereskedő, Tata. 1903-ban Tatán született. Középiskolái után a kereskedelmi pályára lépett, később a vasszakmát sajátította el és 1930-ban önálló lett, mint vas- és festékkereskedő. A Magyar Asztaltársaság és a Polgári Lövészegyesület tagja. Régi komárommegyei családból származik, atyja, néhai B. Ferenc, jónevű kőművesmester volt. Blahó Géza építési vállalkozó, Tata. 1893ban szül. Tatán. Régi komárommegyei családból ered. Atyja, néhai B. Ferenc mellett tanulta a kőművesszakmát, majd Budapesten és Győrben fejlesztette szaktudását és 1923-ban Győrött mestervizsgát is tett. A tatai 40 méter magas sörétgyár, a tatai r. k. fiúiskola, az ácsi zárda és iskola, a gr. Esterházy uradalmi épületek és számos magánház munkája fűződik nevéhez. A 31. honv. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt és 1915-ben a rarance körüli harcokban az oroszok fogságába esett és 1918-ban három évi távollét utan tért haza szökés útján. Tizedesi rangban szerelt le. Ipartestületi elöljáró, volt szakosztályi jegyző, a r. k. egyháztanács tagja, községi elöljárósági tag, a tatai Iparbank napibiztosa. Neje: Remlein Mária, gyermekei: Magda és Géza. Blaskovics Piacid, az érseki B. Margit leánygimnázium igazgatója, Esztergom. 1891-ben Budapesten született. Főiskolai tanulmányait Pannonhalmán végezte. Áldozópappá 1914-ben szentelték fel. Tanári oklevelét a Budapesti Orsz. Tanárvizsgáló Bizottságtól kapta 1915-ben. 1916—1932-ig Esztergomban a bencés - gimnáziumban; ' 1930-ban megbízott, 1932-ben rendes igazgatója lett az érseki B. Margit leánygimnáziumnak. A helybeli társadalmi, szociáiis és karitatív egyesületeknek részben rendes, részben választmányi tagja. Blázsik Ferenc áll. el. isk. igazgató-kántortanító, Bana. 1896-ban Csongrádon szül. Tanulmányait Csongrádon és Szarvason végezte. Mint tanító, Csongrádon kezdte el működését, majd Kisbérre került a tarcspusztai ménesbirtokhoz, és később Bábolnára került. 1935 óta igazgató. Az iskolánkívüli népművelődési biz. ügyvezetője, a Levente-egyesület alelnöke, a Jószív-egyesiilet titkára, a Kaszinó titkára és pénztárosa. A világháborúban az 5. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, súlyosan sebesült, 50%-os rokkant lett. Neje: Balázs Erzsébet oki. tanítónő, gyermeke: Ferenc. nemes Bleszl Margit magánzó, Esztergom. Régi esztergommegyei család leszármazottja, édesatyja, néhai Bleszl Ferenc tak pénztári elnökigazgató, a szépészeti bizottság elnöke volt. Atyjának elévülhetetlen érdemei vannak a város szépítésében. A Dunapartot befásította, a hősi temetőt létesítette, a város minden kulturális és szociális munkájában része volt. 1932-ben húnyt el, több kitüntetés tulajdonosa volt. Leánya, Margit, középiskoláit Budapesten végezte, tanítónői oklevelet nyert. A „Szentföld" címen vallásos tárgyú munkája jelent meg, a helyi lapokban több gyermekvédelmi és vallásos cikket írt. A Jézus Szíve-tisztelet őrség volt vezetője, a kongregáció és az oltáregyesület vezetőségi tagja. Biutn Sámuel divatárukereskedő, Alsógalla. 1897-ben Pápán szül. Tanult kereskedő, segédéveit Pápán töltötte el és 1931ben lett önálló Alsógallán. A világháborúban a 20. h. gy.-ezredben a szerb, orosz, albán és olasz fronton harcolt, sebesült. Az Iparos és Kereskedők Olvasó Körének alelnöke, a frontharcosok tagja. Neje: Schiller Ilona, gyermekei: László és Miklós. Blumenschein Lipót ny. igazgató-tanító, 697