Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergom. 1850-ben a pozsonymegyei Tejfalun szül. Középiskoláit Sopronban végezte, oki. 1868-ban nyert. Mosonban kezdte el működését, onnan Mórra és 1884-ben Esztergomba került. 1895-ben igazgató lett. Negyven évi szolgálat után ment nyugalomba. Több pedagógiai cikke jelent meg. Számos kultúr- és hazafias egyesület munkájában vett részt, miniszteri elismerésben részesült. Neje: Strasser Sarolta. Bobik Erzsébet oki. óvónő, Pilisszentlélek. Középiskoláit Budapesten végezte, 1925-ben nyert képesítést. 1933-ban került Pilisszentlélekre, ahol azóta megszakítás nélkül működik. Atyja, f B. János igazg.-tanító volt. Bod Antal nyug. árvaszéki elnök, Tóváros. 1875-ben Köröstarcsán szül. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Mint árvaszéki jegyző Krassó-Szörény megyében kezdte el működését és 1919-ben történt megszállásig volt az árvaszék ülnöke. Budapestre, onnan 1921-ben Komáromba került és 1922-ben elnökké nevezték ki. 1924 óta van nyugdíjban. Neje: Papp Mária, gyermekei: Anna, Antal, Ferenc és Lajos. id. Bodányi István gazdálkodó, Tárkány. 1863-ban szül. Tárkányban. ősrégi tárkányi családból származik, atyja, néh. B. István gazd. közs. képviselő volt. Iskolái után atyja mellett gazdálkodott, 1888-tól gazdálkodik önállóan, 80 holdon. Törzskönyvezett lovai több kiállításon díjat nyertek. A községi képv.-testület tagja, volt községi bíró, a ref. egyház presbitere és hat évig mezőgazdasági kamarai elnök. Minden hazafias és kulturális mozgalomban részt vett. Neje: Farkasdi Zsuzsanna, gyermekei: Julianna, Szabó Ferenc neje,. István és Bálint. István fia végigharcolta a háborút és ötször sebesült, 30%-os rokkant lett. A közs. képv.test. tagja, a ref. egyház presbitere. József nevű fia pedig a világháborúban az orosz fronton hősi halált halt. vitéz Bodányi Kálmán nyugalm. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Komárom. 1886-ban Tárkányon született, régi komárommegyei családból ered. Iskoláit szülőfalujában végezte és 1907-ben vonult be a 12. cs. és kir. gy.ezredbe, ahol katonai éveit töltötte. 1910-ben lépett át a csendőrséghez és Balassagyarmaton, majd Füleken, Szinóbányán, Lőrinciben, Rétságon, Zagyvapálfalván, Mihálygergén és lpolytarnócon teljesített szolgálatot. Mint tábori csendőr az orosz fronton volt. A nagy- és kiseziist vit. érem, Károly cs.-kereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa. 1934-ben vitézzé avatták, 1936-ban vonult nyugalomba. néhai legenyei Bodnár György ny. királyi tanfelügyelő, Esztergom. 1869-ben Beregszászon született. Mint tanító Szatmáron kezdte el pályafutását, majd tanárképzőben nyert képesítest. Hazafias magatartása miatt a megszállás után menekülnie kellett és az egyesített vármegye tanfelügyelője lett. A Ferenc József-rend lovagja, 1935-ben halt meg. Özvegye: nagybaconi és bikafalvi Máthé Gizella. Gyermekei: Rémig premontrei tanár, László, Gizella és Margit. nemes Bodó János nyug. r. kat. plébános, Mogyorósbánya. 1862-ben Egerben született. Középiskoláit Egerben, teológiát, bölcseletet Grácban végezte és 1892-ben szentelték pappá. Mint misszionárius Grácban kezdte el működését s a Pálos-rendet Pécsre, a Szaléziánusokat pedig Szentkeresztre ő hozta be. Németországban is működött, és mint plébános Pereden és Alsópélen volt. 1934 óta van nyugdíjban. 1917-től 1923-ig Lengyelországban, 1923—1931-ig Pécsett volt, ahol a Pálosnoviciátust alapította meg. Ősei a nemességet Mátyás királytól kapták. Bodóky István adóügyi jegyző, Felsögalla. 1885-ben Devecserben szül. Középiskoláit Veszprémben, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Mint s.-jegyzö Rábakecölben kezdte el működését, majd 1913ban Felsögallán aljegyző és később adóügyi jegyzőnek választották meg. A világháborúban a 18. honv. gy.-ezredben teljesített szolgálatot, főhadnagyi rangban szerelt le. A munkavédelmi szervezet helyi vezetője, a „Hadröá" igazgatója, a Községi Közlönyben több cikke jelent meg. Neje: Auer Teréz, gyermekei: István, Orsolya és Irén. lécfalvi Bodor Zoltán autóbuszvállalkozó, és a városi idegenforgalmi hivatal vezetője, Esztergom. 1888-ban született Deésen. Közép- és főiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte. Működését a határrendőrség kötelékében kezdte meg s a háború alatt mint az orsovai határrendőrség vezetője 1912— 1916-ig fejtett ki értékes szolgálatot. Esztergomba 1925-ben telepedett le és előbb a Közüzemi Rt. szolgálatába állott, ahol 1932 márc. 31-ig működött. 1928-tól a városi idegen hivatal felállítása óta — melynek megalapításában is részt vett — annak vezetője. Az összes helyi hazafias, kulturális, szociális egyesület működésében részt vesz. Neje: gisbici Littomericzky Zóra. Bodrogi Mihály gazdálkodó, Tata. 1898ban Tatán szül. Régi tatai családból ered. Atyja, néhai B. Mihály közs. virilis képviselő volt. Tatán járt gimnáziumban, majd atyja mellett gazdálkodott a család birtokán. Jelenleg 50 holdon gazdálkodik, fajállatokat tart. Tekintélyes polgára a községnek. Sógora, László Zsigmond, a szerb fronton hősi halált halt. Felesége: Bólia Eszter, gyermekei: Kálmán és Lajos. Bodroki Ferenc gazdálkodó, Tata. 1880ban Tatán szül. Tatai család leszármazottja. Atyja néhai B. Ferenc, volt közs. pénztáros, ref. egyház gondnok és presbiter volt. Iskoláit Tatán végezte, majd atyja halála után átvette a családi birtok vezetését. 70 holdon gazdálkodik, törzskönyvezett fajlovaival több ízben nyert oklevelet és kitüntetést. 1911—12-ben a tatai kiállításon lovaival és szarvasmarháival is nyert okle698