Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Középiskoláit Érsekújváron, a postatanfo­lyamot Pozsonyban végezte. Működését a m. kir. postánál Érsekújváron kezdte, majd Budapestre került, ahol 18 évig tevékeny­kedett. 1923-ban vonult nyugalomba és 1925-ben telepedett le Esztergomban. Uno­kaöccse, néhai Tátos Kálmán hadnagy, az orosz harctéren hősi halált halt. Testvérei: cecei Mátéffy Viktor prépost-plébános, pá­pai kamarás, kormányfőtanácsos, ország­gyűlési képviselő, Árpád postafelügyelő Bu­dapesten, Sándor miniszteri tisztv., István m. kir. csendőrszázados. Nővére: Mária oki. óvónő, férj. Ettwell Ödönné, Anna: posta tisztv., férj. Tóth Istvánná, Erzsébet és Ilona. Néhai férje pénzügyi számtaná­csos volt. szilasi és laki Pázmány Gyula ny. áll. isk. tanító, Tóváros. Nyitra megyében 1876-ban született ősrégi nemesi famíliából, a nagy Pázmány Péter egyenes leszármazottja. Kö­zépiskoláit Szentesen, a képzőt Nagykörö­sön végezte. Oklevelét 1895-ben szerezte. Pályafutását Nagykörösön kezdte, majd 1907-ben került Tóvárosra, ahol mint áll. isk. tanító 1923-ig teljesítette hivatását. 1923-ban vonult nyugalomba 29 évi szolgá­lat után. A magyar nyelv sikeres tanítása és terjesztése körül elért eredményeiért több elismerésben és kitüntetésben részesült. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred köte­lékében az orosz fronton küzdött. A helyi kulturális és hazafias és szociális egyesüle­tek vezetésében aktív részt vett. Neje: Berkó Julianna, gyermekei: Vilma és Kornélia. néhai Peczelsberger Ernő bányaintéző, Esztergom. Piszke községben 1888-ban szü­letett. Középiskoláit Győrben végezte. 1908­ban lépett a Salgótarjáni Köszénbánya kö­telékébe Dorogon. Előbb mint bányatiszt­viselö, majd könyvelő és bányaintéző és a dorogi bányatársulat közp. irodavezetője volt 1928-ig, amikor elhúnyt. Özvegye: szül. bikszögi Gotthard Roza, akinek édes­atyja néhai Gotthard Károly 25 éven keresz­tül bányatisztviselő volt Dorogon és várm. törvh. biz. tag. Nagyatyja néhai G. Ede, Metternich Sándor herceg uradalmi intézője volt és az arany érdemkereszt tulajdonosa. Anyai nagyatyja néhai Beöthy Zsigmond földbirtokos volt. Gyermekei: Olga és Róza. Pekártsik József gyertyakészítő és cuk­rászmester, Tóváros. Tiszapolgáron 1897­ben született. Iskoláit Tatán végezte. Utána az édesatyja mellett, aki ismertnevü mézes­bábu- és gyertyakészítő volt, kitanulta ipa­rát. 1922-ben kitanulta a cukrász ipart is és átvette édesatyja üzletét, amelyet még 1820-ban édesanyja ősei, a Mansbart-csa­lád alapított. A világháborúban a román és az olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Hazatérése után 1 évig tagja volt a nemzeti hadseregnek is. Édesanyja (Mans­bart) családjának egyik tagját, aki Csák­berény plébánosa volt, Haynau tábornok Nagyigmándon hazafias magatartása miatt 844 kivégeztette. Neje: Stolcz Erzsébet, gyer­mekei: Ignác és trzsébet. Ferenyi Árpad ny. prímási főszámvevő, Esztergom, lool-ben született hsziergom­ban. Középiskoláit szüiovárosában, gazd. akadémiát Magyaróváron, a számviteli vizs­gát Budapesten vegezte. Mükódeset 1882­ben a m. kir. közalapltványnal kezdte, ahol 10 évig tevékenykedett, majd 1891-ben jön Esztergomba, anol a primasi számvevőség­nél, mint segédszámvevö, később számvevő, majd főszámvevő és végül helyettes jószág­igazgató lett külön decretummal. 19zu-ban vonuit nyugalomba 38 évi szolgálat után. A kat. körnek voit pénztárosa es háznagya. Neje: néhai Paál trama. Édesatyja: nenai P. Henrik prímási gazdatiszt voit. Édes­anyja: néhai Mattyasovszky Mária. Testvé­rei: néhai P. Kálmán Esztergom m. alis­pánja volt, Irma, férj. dr. Wimmer Ká­rolyné. néhai Perényi Ignác áll. igazg. tanító, Tó­város. 1848-ban született, iskoláit üyörben végezte. Pedagógiai működését Felsőgallán kezdte, majd 1 ovarosra került, ahol 3o éven keresztül teljesítette hivatását. 1907-ben húnyt el 40 éves szolgálat után. Nevéhez fűződik az új iskola megalapítása, melynek első igazgatója volt. Özvegye: szül. Ma­delda Mária, akinek édesatyja, néhai M. Fe­renc Csolnok község vezető-jegyzője volt. Gyermekei: Mária es Vilma, terj. Racskó Istvánné. Dr. Perényi Kálmán ny. alispán, Eszter­gom. 1863-ban szül. Esztergomban. Közép­iskoláit Esztergomban, a jogot Budapesten végezte el, majd a közigazgatási pályára lépett. 1894-ben párkányi főszolgaoiró, 1902-ben pedig a központi járás vezetője lett. Vármegyei főjegyző, majd 1906. jan. 23-án alispan lett. A világháború alatt a legnehezebb és legválságosabb időkben tel­jesített értékes szolgálatával legmagasabb elismerést érdemelt ki. Értékes irodalmi mű­ködést fejtett ki. Megalapította az „Eszter­gomi Lapok" című újságot, lírai verseit könyvalakban „Mezei virágok" és „Felhők és Csillagok" címen adta ki. Az „Otthon" írók és hírlapírók körének, valamint a helyi kulturális és hazafias egyesületek tagja. Dr. Perger Kálmán ny. rendörfőtanácsos, Esztergom. A nógrádmegyei Patak község­ben 1871-ben született. Középiskoláit Nagy­szombatban, egyetemi tanulmányait Buda­pesten végezte. 1896-ban lett szolgabíró Pozsony megyében, majd főbíró Nagyszom­batban, ahol 1918-ig, a cseh megszállásig viselte hivatalát. A csehek mint tisztet inter­nálták és fogvatartották. 1920-ban jött visz­sza Magyarországba, ahol a rendörséghez nevezik ki és a Belügyminisztériumba osz­tották be. 1921-ben került Esztergomba, ahol mint rendőrtanácsos, 1929-től mint fő­tanácsos 1932-ig vezette az esztergomi ren­dőrkapitányságot. 1932 dec. 31-én vonult nyugalomba. Kitüntetései: a vöröskereszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom