Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Középiskoláit Érsekújváron, a postatanfolyamot Pozsonyban végezte. Működését a m. kir. postánál Érsekújváron kezdte, majd Budapestre került, ahol 18 évig tevékenykedett. 1923-ban vonult nyugalomba és 1925-ben telepedett le Esztergomban. Unokaöccse, néhai Tátos Kálmán hadnagy, az orosz harctéren hősi halált halt. Testvérei: cecei Mátéffy Viktor prépost-plébános, pápai kamarás, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, Árpád postafelügyelő Budapesten, Sándor miniszteri tisztv., István m. kir. csendőrszázados. Nővére: Mária oki. óvónő, férj. Ettwell Ödönné, Anna: posta tisztv., férj. Tóth Istvánná, Erzsébet és Ilona. Néhai férje pénzügyi számtanácsos volt. szilasi és laki Pázmány Gyula ny. áll. isk. tanító, Tóváros. Nyitra megyében 1876-ban született ősrégi nemesi famíliából, a nagy Pázmány Péter egyenes leszármazottja. Középiskoláit Szentesen, a képzőt Nagykörösön végezte. Oklevelét 1895-ben szerezte. Pályafutását Nagykörösön kezdte, majd 1907-ben került Tóvárosra, ahol mint áll. isk. tanító 1923-ig teljesítette hivatását. 1923-ban vonult nyugalomba 29 évi szolgálat után. A magyar nyelv sikeres tanítása és terjesztése körül elért eredményeiért több elismerésben és kitüntetésben részesült. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött. A helyi kulturális és hazafias és szociális egyesületek vezetésében aktív részt vett. Neje: Berkó Julianna, gyermekei: Vilma és Kornélia. néhai Peczelsberger Ernő bányaintéző, Esztergom. Piszke községben 1888-ban született. Középiskoláit Győrben végezte. 1908ban lépett a Salgótarjáni Köszénbánya kötelékébe Dorogon. Előbb mint bányatisztviselö, majd könyvelő és bányaintéző és a dorogi bányatársulat közp. irodavezetője volt 1928-ig, amikor elhúnyt. Özvegye: szül. bikszögi Gotthard Roza, akinek édesatyja néhai Gotthard Károly 25 éven keresztül bányatisztviselő volt Dorogon és várm. törvh. biz. tag. Nagyatyja néhai G. Ede, Metternich Sándor herceg uradalmi intézője volt és az arany érdemkereszt tulajdonosa. Anyai nagyatyja néhai Beöthy Zsigmond földbirtokos volt. Gyermekei: Olga és Róza. Pekártsik József gyertyakészítő és cukrászmester, Tóváros. Tiszapolgáron 1897ben született. Iskoláit Tatán végezte. Utána az édesatyja mellett, aki ismertnevü mézesbábu- és gyertyakészítő volt, kitanulta iparát. 1922-ben kitanulta a cukrász ipart is és átvette édesatyja üzletét, amelyet még 1820-ban édesanyja ősei, a Mansbart-család alapított. A világháborúban a román és az olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Hazatérése után 1 évig tagja volt a nemzeti hadseregnek is. Édesanyja (Mansbart) családjának egyik tagját, aki Csákberény plébánosa volt, Haynau tábornok Nagyigmándon hazafias magatartása miatt 844 kivégeztette. Neje: Stolcz Erzsébet, gyermekei: Ignác és trzsébet. Ferenyi Árpad ny. prímási főszámvevő, Esztergom, lool-ben született hsziergomban. Középiskoláit szüiovárosában, gazd. akadémiát Magyaróváron, a számviteli vizsgát Budapesten vegezte. Mükódeset 1882ben a m. kir. közalapltványnal kezdte, ahol 10 évig tevékenykedett, majd 1891-ben jön Esztergomba, anol a primasi számvevőségnél, mint segédszámvevö, később számvevő, majd főszámvevő és végül helyettes jószágigazgató lett külön decretummal. 19zu-ban vonuit nyugalomba 38 évi szolgálat után. A kat. körnek voit pénztárosa es háznagya. Neje: néhai Paál trama. Édesatyja: nenai P. Henrik prímási gazdatiszt voit. Édesanyja: néhai Mattyasovszky Mária. Testvérei: néhai P. Kálmán Esztergom m. alispánja volt, Irma, férj. dr. Wimmer Károlyné. néhai Perényi Ignác áll. igazg. tanító, Tóváros. 1848-ban született, iskoláit üyörben végezte. Pedagógiai működését Felsőgallán kezdte, majd 1 ovarosra került, ahol 3o éven keresztül teljesítette hivatását. 1907-ben húnyt el 40 éves szolgálat után. Nevéhez fűződik az új iskola megalapítása, melynek első igazgatója volt. Özvegye: szül. Madelda Mária, akinek édesatyja, néhai M. Ferenc Csolnok község vezető-jegyzője volt. Gyermekei: Mária es Vilma, terj. Racskó Istvánné. Dr. Perényi Kálmán ny. alispán, Esztergom. 1863-ban szül. Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban, a jogot Budapesten végezte el, majd a közigazgatási pályára lépett. 1894-ben párkányi főszolgaoiró, 1902-ben pedig a központi járás vezetője lett. Vármegyei főjegyző, majd 1906. jan. 23-án alispan lett. A világháború alatt a legnehezebb és legválságosabb időkben teljesített értékes szolgálatával legmagasabb elismerést érdemelt ki. Értékes irodalmi működést fejtett ki. Megalapította az „Esztergomi Lapok" című újságot, lírai verseit könyvalakban „Mezei virágok" és „Felhők és Csillagok" címen adta ki. Az „Otthon" írók és hírlapírók körének, valamint a helyi kulturális és hazafias egyesületek tagja. Dr. Perger Kálmán ny. rendörfőtanácsos, Esztergom. A nógrádmegyei Patak községben 1871-ben született. Középiskoláit Nagyszombatban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1896-ban lett szolgabíró Pozsony megyében, majd főbíró Nagyszombatban, ahol 1918-ig, a cseh megszállásig viselte hivatalát. A csehek mint tisztet internálták és fogvatartották. 1920-ban jött viszsza Magyarországba, ahol a rendörséghez nevezik ki és a Belügyminisztériumba osztották be. 1921-ben került Esztergomba, ahol mint rendőrtanácsos, 1929-től mint főtanácsos 1932-ig vezette az esztergomi rendőrkapitányságot. 1932 dec. 31-én vonult nyugalomba. Kitüntetései: a vöröskereszt