Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tiszti keresztje a babérkoszorúkkal, háborús emlékérem, Signum Laudis, TESz. érdemérem és több jubileumi emlékérem. Közismert természetbarát, 13 évi szolgabírói működése alatt 11.000 darab fát ültettetett. A helyi Szépítő egyletnek évekig volt elnöke. Neje: néhai lovag Scholtz Berta, gyermeke: Eszter, férj. Qenersich Béláné honv. százados neje. Perl József gyógyszerész, Dorog. 1885ben Dorogon született. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte. Oklevelét 1911-ben nyerte. Mint gyógyszerész Pozsonyban kezdte meg működését, majd Pankotán és Sarkadon tevékenykedett. A Balkán-háború alatt török hadikórházban Konstantinápolyban működött. 1913-ban került Dorogra előbb mint segéd, majd 1914től mint a „Szent Margit" gyógyszertár tulajdonosa. Tagja a vm. th. bizottságának és kgi képv. test.-nek virilis jogon. Neje: Salzinger Anna, gyermekei: Edit és Magda. Perlaki János községi aljegyző, Vértesszöllős. 1902-ben Törökbálinton született. Középiskoláit Tatán, közigazg. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1923ban kezdte Bánhidán, majd Vértesszöllősre került 1930-ban, ahol mint aljegyző teljesíti hivatását. Minden helyi kulturális és hazafias egyesület vezetésében részt vesz. Neie: Rákóczv Julianna, gyermeke: Mária. Perneczky László körállatorvos, Körnve. Tokodon 1907-ben született. Középiskoláit Esztergomban, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Oklevelét 1930-ban szerezte. Működését Környén kezdi meg, mint magánállatorvos, majd 1934-ben Dadra választják meg körállatorvosnak. Körzetébe tartozó közsécek: Császár, Szák, Szend, Bokod, Dad, Kömlőd, Kecskéd, Oroszlány, Vértessomló és Várgesztes. Azóta megszakítás nélkül működik környei székhellyel. A NEP helyi csoportjának elnöke. Neje: Szabó Margit, leánya: Zsuzsanna-Éva,Valéria. Pertl György gazdálkodó, megyebiz. tag, Tarján. Szül. 1875-ben Tarjánbán. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást, maid 1896-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 50 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenvészt. Többízben vett részt tenyészállat-kiállításokon és Pozsonyban Il-ik, Alsógallán pedig egvízben III-ik díjat nyert. A világháború alatt a 31. gy.ezred kötelékében a szerb és az olasz fronton küzdött, ahol megsebesült. A község vezetésében már 30 éve vesz részt, előbb mint elöljáró, később mint bíró. A megyebizottságnak 1935 óta tagja. Volt iskolaszéki tag, jelenleg az erdőbirtokosság elnöke és a templombizottság tagja. Neje: Schmeltz Teréz, gyermekei: Teréz, Boriska, Erzsébet, Gvörgv, Mária és Katalin. ubrizsai Pesthy Károlv ny. m. kir. honvédezredes, Tata. Kapuváron 1879-ben született. A Ludovika Akadémiát Budapesten végezte. Pályafutását a 13. pozsonyi h. gy.ezredben kezdte. A világháború kitörésekor mint századparancsnok az orosz frontra került, ahol 1914 aug. 29-én az uchnowi ütközetben gerinclövéssel súlyosan megsebesült. Felgyógyulása alatt Tatán állomásparancsnok és Veszprémben a lábbadozók osztályának parancsnoka lett. 1918-ban lett őrnagy, 1921-ben alezredes és 1924-ben ezredes. 1927-ben vonult nyugalomba. Katonai érdemkereszt, legfelsőbb elismerés, a háb. szalagon kardokkal, a tiszti vöröskereszt díszjelvény, legfelsőbb elismerés (békebeli) piros szalagon, ezenkívül számos szolg. és jubileumi emlékérmek tulajdonosa. A tatai TESz. körzet elnöke volt. A Tiszti Kaszinó elnöke. Neje: Pöcze Vilma, akinek testvére: néhai Pöcze Miklós honv. százados az orosz fronton hősi halált halt, gyermekei: Endre tüzérfőhadnagy, Lóránt jogszigorló. Pethő Kálmán kisbirtokos, Kömlőd. — Endrődön 1864-ben született. Középiskoláit Nagyváradon végezte. Utána Szegedre kerül a p. ü. igazgatósághoz, mint számsegéd. Később mint magántisztviselő Budapesten működött. 1916-ban jön Kömlődre, ahol átveszi a család birtokának vezetését. Jelenleg kb. 51 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A községi képv. test. választott tagja, az 0. K. H. feliigybiz. tagja. Neje: Horváth Mária Vilma, leánya: Eszter, Balassa Nándorné, községi jegyző neje Vértessomlón. Pethő Nándor r. kat. plébános, Kocs. — Győrben 1892-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1915-ben szentelték pappá. Hivatását Bagót községben kezdte mint káplán, majd Mezőőrsön tevékenykedett. 1919 óta Kocs község r. kat. plébánosa. A világháború alatt két hónapig mint tábori lelkész az olasz fronton teljesítette hivatását. A kgi képv. test. és a vm. th. biz. tagja. Vezetője minden vallásos egyesületnek. Petőcz Imre oki. gazda, oki. jegyző, Tárkány. 1902-ben született Nagyigmándon. Iskolai tanulmányait Pápán, Magyaróváron és Egerben végezte. Gazda oklevelét 1928-ban Magyaróváron, jegyzői oklevelét pedig 1935-ben Egerben szerezte. 1930 óta Tárkány községben a jegyzői hivatalban mint napidíjas tisztviselő teljesít szolgálatot. A község Leventeegyesületének titkara. Petőcz Márton gazdálkodó, kgi törvénybíró, Epöl. Szül. 1895-ben Epöl községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta meg édesatyja mellett, aki tekintélyes polgára, községi képv., előljáró és 9 évig bírája volt községének. 1919-ben lett önálló gazda. Jelenleg kb. 26 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a fényszóró különítmény kötelékében az orosz és az olasz fronton harcolt, egyízben sebesült. A bronz vitézségi érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Bátyja: néhai Petőcz János, az 845