Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

városra és a szekatúrákban kifogyhatlan volt annak dacára, hogy a hivatalos város talán soha sem indult olyan lendületnek a modern fejlődés felé, mint épen ebben az időben. Ettől az időtől fogva elosztályozódás lett úrrá Esztergomban és megszűnt az a régi patriarchális élet, amely a város társadalmának együttérzéséből táplálkozott." Ezekután sorra vesszük az Esztergomban jelenleg működő egyesületeket, amint alább következnek: Esztergomi kaszinó. A város legrégibb társadalmi intézménye, amennyiben a mult század ötvenes éveiben alakult. Az első időben az esztergomi takarékpénztárnak jelenlegi székházában rendezkedett be és jelenlegi elhelyezkédése az említett pénzintézet Szt. Lőrinc-utcai bérházába akkor történt, amikor az ezt a bérházat az 1890-es évek végével felépítette. Más hasonló intézmény Esztergomban csak 1893-ban a katholikus kör alakjában létesült, vagyis akkor, amikor az egyházpolitikai harcok nemcsak az egész országot, hanem Esztergom társadalmát is foglalkoztatták s ekkor mindazok, akik az akkori kormánytörekvéseket ellenezték, kiváltak, de voltak olyan tagok is, akik mindkét egyesületnek tovább is tagjai maradtak. Itt meg kell jegyezni, hogy a kath. kör létesülése nem bontotta meg a társadalmi életet. A kaszinó tehát továbbra is virágzott és helyiségeiben sok kedves és kellemes alkalom nyílt a tagok és a meghívottak számára az alkalmi estélyek, műkedvelő és ismeretterjesztő előadások alakjában. Perényi Margit, Perényi Irma, később férjezett Vimmer Károlyné, Haraszti (Feigler) Hermin, a Vígszínháznak egykori kitűnő művésznője, Csupor Istvánné sz. Hoffmann Malva, Esztergom úrleányai, B. Szabó Mihály vármegyei, O'sváth Andor városi főjegyzők, Istvánffy Elemér, Büttner Róbert, Berán Károly és többen szereztek külön és együttes fellépéseikkel felejthetetlen órákat a kaszinó közönségének. A kaszinó most is él. A régiek helyébe újak jöttek, a hangulat azonban a régi bensőséges megértésnek és szeretetnek jegyében változatlanul kedélyes. Esztergomi Katholikus Kör. Alakulásáról az esztergomi kaszinó rövid története keretében szóltunk. A kath. kör létrehozásának érdekében annak idején leginkább dr. Csernoch János, akkor főszékesegyházi kanonok-plébános, buzgólkodott s vele való egyetértésben dolgoztak néh. gr. Csáky Károly, akkor belvárosi plébános, a későbbi váci püspök, lovag Mattyasóvszky Lajos ny. érseki jószágkormányzó, dr. Fehér Gyula belv. káplán, később belvárosi plébános, Perényi Árpád érseki főszámvevő, Bárdos Rémig bencés tanár, később a Szt. Benedek-rend főapátja és a város kath. társadalmának sok, számottevő előkelő tagja. A körnek célját felesleges részletezni s legfeljebb annyit, hogy nevében él a cél, vagyis a kath. életnek tökéletesítése, a hitéletnek elmélyítése és amaz irányelveknek ápolása, amelyeknek révén a keresztény szellem erősíthető. Ettől a célkitűzéstől eltekintve, a kör ápolja a társadalmi együttérzést és gondoskodik arról, hogy a tagok szellemi szükségleteit kielégítse és szórakoztatásukról megfelelő keretekben intézkedjék. A körnek különösen értékes tartalmat adnak az ú. n. húsvét előtti elmélkedések, amelyeknek színvonalát a leghivatottabb egyházi férfiak biztosítják. Valamint Esztergom város közönségében most is él néh. Prohászka Ottokárnak emléke és nem felejti senki azokat a mélyenjáró bölcseleti előadásokat, amelyeket éveken át tartott, azonképen hálásan emlékezik azokról a kör közönsége is. Ezen előadások értéke és hatalmas vonzóereje nemcsak a kath. hívőket csoportosította, hanem a más vallásúakat is anynyira, hogy Prohászkának minden a körben tartott elmélkedésén a zsidóság intelligens elemei is megjelentek. Megemlítjük, hogy a körnek fővédnöke a mindenkori hercegprímás. A kör első elnöke f gr. Csáky Károly, alelnöke pe431